Magyarországon az összefonódások körét – jórészt hasonlóan az unióhoz – a versenytörvény határozza meg. Ennek alapján összefonódásnak minősül két vállalkozás összeolvadása, beolvadása, vállalkozás részének másik vállalkozás részévé válása, egy vállalkozás, vagy annak része feletti irányításszerzés, valamint bizonyos esetekben több vállalkozás azonos vagy egymást kiegészítő tevékenységének közös vállalatban történő egyesítése. A fentiek közül egyes esetek könnyen felismerhetők. Az összefonódások problémásabb formáinak megítéléséhez pedig a GVH döntéshozó szervének, a versenytanácsnak egy-egy eseti döntésében általános érvénnyel megfogalmazott, jórészt az Európai Unió (EU) szabályaihoz hasonló jogértelmezése adhat iránymutatást. Az alábbiakban néhány ilyen, nem egyértelmű esetről lesz szó.
A versenytörvény alapján összefonódásnak minősül, ha egy “vállalkozás része egy másik vállalkozás részévé” válik. Ennél pontosabb útmutatást a versenytörvény nem ad, a joggyakorlatra tehát a versenytanácsi határozatokból lehet következtetni. Ezen testület megállapításai szerint a gépek, berendezések, üzemcsarnokok és gyártási jogok értékesítése – ha az értékesítés után az eladó nem képes az adott vagy azzal versenyben álló árut előállítani – a “vállalkozás része” értékesítésének minősül. Ugyanígy összefonódásnak minősül, amikor egy felszámolás alatt álló vállalkozás eszközeit árverésen szerezte meg egy másik cég. Egy közelmúltban hozott döntés szerint pedig a vállalkozás részének minősül egy brókercég ügyfélköre is, sőt a tárgyi eszközök és jogok minden olyan együttese, amelyek felhasználása “a piaci tevékenység végzésének” elégséges feltétele. Ez a megközelítés összhangban áll a “vállalkozás része” fogalom uniós meghatározásával, amely szerint ilyennek minősül minden olyan eszköz, amelyhez meghatározott piaci forgalom kapcsolható.
Összefonódásnak számít továbbá az is, amikor – leginkább tőzsdei cégek esetében – a kisebbségi tulajdonos gyakorolhat irányítási jogokat. Ez a versenytanácsi döntés szintén egy, az EU-ban ismert koncepciót, a “de facto minősített kisebbség” elvét emelte be a hazai joggyakorlatba. Egy cég azonban nem csak szavazati jogokon keresztül irányíthat egy másikat, hanem például úgy, ha kinevezheti annak döntéshozóit, illetve, ha egy szerződés befolyást biztosít számára a másik vállalkozás döntéseire. Az irányításszerzés és -gyakorlás fenti meghatározása szintén nagyban hasonlít az irányítás EU-beli koncepciójára.
Előfordul azonban, hogy egy vállalkozás feletti irányításnak csupán a módja változik meg, például az irányító cégnek az irányított vállalkozás vezető tisztségviselőinek kinevezésére volt joga, majd megszerzi a szavazatok többségét is. Ez – az uniós gyakorlattal összhangban – nem engedélyköteles összefonódás.
Az irányítás egyik formája az úgynevezett közös irányítás, amikor két vállalkozás irányít egy harmadikat. Ennek alapesete, amikor egy vállalkozás feletti összes szavazati jog egyenlő arányban oszlik meg két cég között, azonban egyikük sem rendelkezik olyan többletjogosítvánnyal, amellyel egyetértés hiányában egyedül is tudná érvényesíteni akaratát. Más esetekben (például amikor két vállalkozás tulajdonában egyenként a szavazatok kevesebb mint fele van) a közös irányítás akkor valósul meg, ha a vállalkozások külön-külön nem, csak összehangoltan, például egy szindikátusi szerződés alapján gyakorolnak (közös) irányítást.
Az egyedüli irányítás közössé válása során az eddigi mellett egy új vállalkozás is megjelenik az irányítói pozícióban, ami nem vitásan összefonódásnak minősül. A közös irányítás egyedüli irányítássá válásának versenyjogi megítélése azonban nem ennyire egyértelmű, mivel ilyenkor nem növekszik a piaci koncentráció.
KÜSZÖBÖK. Ha egy tranzakció összefonódásnak minősül, akkor abban az esetben kell a GVH engedélyét kérni, ha bizonyos, a versenytörvényben meghatározott módon számítandó árbevételi adatok meghaladják a törvényi küszöbértéket. Az első feltétel, hogy az összes résztvevő – amelyek körét a versenytörvény meghatározza, és gyakorlatilag az irányító vállalkozás teljes csoportját és az irányítás alá kerülő/beolvadó vállalkozást, valamint az általa irányított vállalkozásokat jelenti – előző évi nettó árbevételének összege meghaladta a 10 milliárd forintot. Ezen felül, az irányítás alá kerülő vagy beolvadó vállalkozás, illetve az összeolvadók közül legalább két vállalkozás nettó árbevételének meg kell haladnia az 500 millió forintot. Annak érdekében, hogy a piac kis lépésekben való felvásárlása is a GVH látókörébe kerüljön, akkor is engedélyköteles egy összefonódás, ha ugyanazon vállalkozás által a megelőző két éven belül megvalósított összefonódásokkal együtt teljesül a fenti 500 millió forintos feltétel.
PIACI HATÁS. Ebből a szempontból lényeges, hogy a fejlett nyugati versenyjogokhoz hasonlóan a versenytörvény hatálya nem csak a Magyarországon megvalósuló összefonódásra terjed ki, hanem a külföldire is, feltéve, hogy a tranzakció hatással lehet a magyar piacra. Ez mindenképpen teljesül abban az esetben, ha az összefonódás minden közvetlen résztvevője (közvetlen résztvevők azok, akik között az összefonódás létrejön) jelen van a magyar piacon. Ez a jelenlét két módon valósulhat meg: vagy irányítási joggal rendelkezik az adott vállalkozáscsoport legalább egy magyarországi vállalkozás felett, azaz van legalább egy magyar leányvállalata, vagy a vállalkozáscsoport külföldi tagjai termékük egy részét ide exportálják.
Nem egyértelmű engedélyezési esetekben komoly problémát okoz az az eltérés az EU szabályaitól, hogy nálunk nincs lehetőség az úgynevezett “nemleges megállapításra”, amelynek keretében a GVH véleményt nyilváníthatna arról a kérdésről, hogy az adott tranzakció egyáltalán engedélyköteles összefonódásnak minősül-e. A versenytanács kialakult gyakorlata szerint ilyenkor is be kell nyújtani egy engedély iránti kérelmet, és a hatóság az eljárást hivatalból megszünteti, ha álláspontja szerint nem engedélyköteles a tranzakció. Természetesen a kérelemben ki lehet fejteni, hogy a kérelmező álláspontja szerint az adott tranzakció miért nem minősül összefonódásnak, vagy milyen egyéb okból nem kell hozzá a GVH engedélye. Ilyenkor is be kell fizetni viszont az összefonódás-engedélyezési eljárásokra vonatkozó 500 ezer forintos eljárási díjat.
Az EU-tól eltérően a magyar versenytörvény nem írja elő, hogy legalább a versenyhatóság előzetes véleményének kézhezvételéig a felek nem hajthatják végre az összefonódást, pedig egy esetleges elutasítás esetén az eredeti állapot visszaállítása komoly nehézségekbe ütközhet. Ha az engedélyt a GVH megadja, az a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleges hatályú, tehát az addig végrehajtott összefonódás jogszerű.
A szerzők a Martonyi és Kajtár Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda munkatársai
