Szemüvegesek kíméljenek; akár ezt is olivashatjuk hamarosan az álláshirdetések szövegében az olyan követelmények mellett, mint az angolnyelv-tudás, vagy a jó kommunikációs készség és a csapatmunkára való hajlam – véli Balázs-Piri László, a Caere-Recognita Rt. adminisztratív igazgatója. A munkáltatók óvatosságát az a január elsején életbe lépett egészségügyi miniszteri rendelet indokolja, amely szerint az alkalmazottakat panasz esetén a munkáltató köteles elküldeni szemvizsgálatra, és megvásárolni a munkavégzéshez szükséges szemüveget.
A tavaly novemberi rendeletnek nemcsak e passzusa váltott ki heves ellenkezést a munkáltatók részéről. A legnagyobb felzúdulást az okozta, hogy a monitor előtti tényleges munkavégzés összes idejét napi hat órában maximálták. Hódos Tibor, a rendelet egyik alkotója túlzottnak tartja a reakciókat, ugyanis csupán a képernyő közvetlen figyelésének ideje nem haladhatja meg a megjelölt hat órát. Vagyis egy adatrögzítőnek nem kell csökkenteni a munkaidejét, mivel többet tekint a papírokra, mint a monitorra.
“Kétségtelen, hogy a munkatársaink egészségének használ az új szabályozás, de mint munkaadókat kedvezőtlenül érint bennünket a munkaidő relatív csökkentése” – fejti ki véleményét Viniczay Ferencné, a Matáv emberi erőforrások ágazatának igazgató-helyettese. Mint elmondta, a tudakozónál, ahol szinte folyamatosan nézik a képernyőt, a munkaidőt a korábbi tervek szerint heti 37 óráról 40 órára kívánták emelni, ez azonban most a rendelet miatt meghiúsult. A jogszabály előírja, hogy óránként tíz perc szünet is jár az alkalmazottaknak. A Matáv hatvan perc eltelte után biztosítja a pihenőt, így a húszperces ebédszünettel együtt a napi 7,5 órás műszakon nem kell változtatnia.
A rendelet miatt a Matáv szükségesnek tartotta, hogy külső céget bízzon meg a monitor előtt töltött tényleges idő meghatározására. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, amelyet a rendelet ellenőrző szervként jelöl meg, szintén erre buzdít minden munkaadót. “A munkaügyi ellenőrök az ilyen jelentések alapján vizsgálják meg a munkahelyet” – mondta a szolgálathoz tartozó Országos Munka- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgatója, Galgóczy Gábor.
Az indirekt munkaidő-csökkentés jelentős költségnövekedést idézhet elő néhány cégnél. Elsősorban ott látnak problémákat, ahol erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek a monitor előtt dolgozó munkavállalók. Például a légi irányítók esetében okozhat nehézséget az új rendelet, amelynek szövege nem nyújt egyértelmű megoldást a vitás kérdésekre. Péterffy Gábor, az LRI szóvivője elmondta: ezzel kapcsolatban nincsenek félelmeik, mivel a légiirányítók a 8 órányi munkaidejük 75-80 százalékában ülnek ténylegesen a monitorok előtt, és eddig is kötelezően előírták számukra a pihenőidőt. A gondot inkább az irodák átalakítása okozza.
A jó szándékú miniszteri rendeletet a számítástechnikai cégek is támadják. Fülöp Melinda, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének ügyvezető igazgatója furcsának találja, hogy egy egészségügyi rendelet a számítógépen használt szoftverek tulajdonságaira is kitér. Megszabja többek között, hogy milyen nyelvű súgóval, és a – törvényben nem definiált – szoftver-ergonómiával kell rendelkeznie a munkaállomásnak.
A rendelet nemcsak a monitor típusát, de az irodák berendezését, a világítást, vagy a megfelelő klíma biztosítását is megköveteli. Szakemberek véleménye szerint a körülbelül félmillió embert érintő szabályozás munkahelyenként legalább ötszámjegyű költségekkel járhat. Nagyon sok helyen dolgoznak még régebbi típusú monitorokon – csupán ezek cseréjekor több tízezer forintról lehet beszélni, nem is szólva az új világításról, asztalokról, székekről.
Arra vonatkozóan nem készült pontos tanulmány, milyen hatással lesz a gazdaságra az új szabályozás, de hosszú távon a társadalombiztosítás terheit mindenképpen csökkenti. Hasonló rendeletek Nyugat-Európában is születtek, s ott érezhetően csökkent a civilizációs ártalom által okozott megbetegedések száma. Hódos várakozásai szerint a kedélyek hamarosan lecsillapodnak, mert egy-két hónapon belül megjelenik egy kiegészítés, amely részletesen elmagyarázza a ma még különbözően értelmezhető fogalmakat.
