Inkább csökkenő, mint növekvő tendenciát jelezve, a 8850 és 9350 pont közötti sávban ingadozott a Budapesti Értéktőzsde indexe az elmúlt héten. A lanyhább forgalom önmagában nem lenne meglepő, hiszen a Nasdaqot és a Bovespát kivéve valamennyi általunk figyelt index 2-3 százalékot csökkent, ám a BUX ezt jóval meghaladó mértékben, mintegy 6 százalékkal gyengült.
A magyar makrogazdasági mutatók ezúttal sem adnak okot aggodalomra, az áprilisi folyó fizetési mérleg végleges számai 8 millió euróval kedvezőbbek az előzetes adatoknál, és kedvező hír az ipari termelés csaknem 15 százalékos felfutása is.
Amerikában végre a robusztus gazdasági növekedés lassulását tükrözik a legutóbbi adatok. Az ipari termelés ugyan tovább növekedett, de a májusi infláció a 0,2 százalékos várakozással szemben csak 0,1 százalékos értéket vett fel. Ez utóbbi bizakodásra adhat okot, így szakértők szerint június végi ülésén a Fed várhatóan nem emel ismételten kamatot.
A pozitívnak mondható makrogazdasági adatok mégsem ösztönözték vételre a nemzetközi tőkepiacok szereplőit, Magyarországon pedig éppenséggel az eladók kerültek túlsúlyba. Kivárásra késztetheti a befektetőket a gázárak alakulásáról és a hatósági gyógyszerárak bevezetéséről keddi lapzártánk után várható kormánydöntés is. A 12 százalékos gázáremelés már minden jel szerint beépült a Mol árába. Az azonban kérdéses, hogy mit tesznek a befektetők, ha a kormány valóra váltja piackonformnak éppen nem nevezhető fenyegetését, a hatósági gyógyszerárak bevezetését.
A múlt héten a 3,2 százalékkal erősödő Synergon és a 1,5 százalékkal dráguló Graboplast kivételével valamennyi “A” kategóriás részvény árfolyama csökkent, a legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal a BorsodChemé, de 8 százalékot esett a kedvező auditált IAS-adatokat közlő OTP, valamint a Prímagáz és a Richter is. –
