Magyarország két akadályt is sikerrel vett az Európai Unióval folytatott tárgyalások decemberben záruló “francia félévének” első fordulójában. Az energia- és a külgazdasági kapcsolatok fejezet ideiglenes lezárásával az eddig megnyitott 29-ből 13-ra emelkedett a további egyeztetetéseket nem igénylő témakörök száma.
A most kipipált két fejezet közül az energiapolitikával foglalkozó jelentette a kisebb gondot, hiszen a kormány ezen a területen nem kért átmeneti mentességet a közösségi jogszabályok alkalmazása alól. A dosszié lezárását sokáig a kelet-európai atomerőművek, újabban a csehországi temelini nukleáris reaktor biztonságával kapcsolatos osztrák kételyek késleltették. Az országtól elsősorban két feltétel teljesítését kérte számon az EU: legalább 90 napra elegendő olajtartalékkal kell rendelkezni (ez jelenleg hazánkban 111 napra elegendő); a csatlakozás idejére a közösségi szabályok által előírt módon kell liberalizálni a gáz- és a villamosáram-piacot.
A külgazdasági kapcsolatok fejezetnél Magyarország elállt átmeneti időszakra vonatkozó kérelmétől, miután az Európai Uniótól garanciákat kapott arra, hogy az unió a magyar belépést követően is alkalmazni fogja a nem WTO-tagokkal szemben jelenleg bevethető közösségi piacvédelmi intézkedéseket.
A két másik, most tárgyalt témakörben, a társasági jog és adózás kérdésében ugyan közeledtek az álláspontok, de itt még további alkudozás szükséges. Ami az előbbit illeti, a védjegyek kérdésében az unió Budapest számára kielégítő formulát talált arra, hogy a csatlakozás nem fosztja meg a magyar felet nemzetközi szerződésekben már szavatolt jogoktól.
A gyógyszerkészítmények kiegészítő szabadalmi oltalmáról azonban a magyar delegáció csalódására ezúttal sem sikerült megegyezni. Az adózás területén az ország egy sor átmeneti igényt jelzett. Az EU elvárná, hogy a belépés pillanatától a jelenlegi 12 százalékról az unióban általánosnak tekintett 25 százalékra emeljük az általános forgalmi adót (áfát) a távközlési és az éttermi szolgáltatások terén. –
