November elsején életbe kell lépnie, de hogy valójában kiket is érint, arról az illetékeseknek sincs pontos képe – derül ki a múlt héten megkötött gázár-paktummal kapcsolatos eddigi nyilatkozatokból. A Magyar Energia Hivatal számításai szerint mintegy 940 ipari fogyasztó jut majd drágábban a gázhoz, ez a hazai felhasználás 40 százalékát jelentené. A Mol illetékesei 30 százalékot emlegetnek, Matolcsy György gazdasági miniszter pedig úgy véli, a 12 milliárd köbméteres hazai gázfogyasztásból 4 milliárd köbmétert vesz át az a mintegy 500 vállalat, amely nem tartozik a kedvezményezett körbe. Az már csak hab a tortán, hogy a gazdasági tárca helyettes államtitkára, Hónig Péter az Institute for International Research szervezésében megtartott Energia 2000 elnevezésű budapesti konferencián épp fordított becslést osztott meg a résztvevőkkel, eszerint 4,6 milliárd köbméter gáz ára maradna a régi szinten a 12 milliárdból.
A gázáremelést az tette szükségessé – nyilatkozta a gazdasági miniszter -, hogy a kormány a gázárak korábbi meghatározásánál 16 dollár körüli világpiaci kőolajárral számolt; a mostani számításokban 23 dollár szerepelt. Ehhez képest – teszik hozzá a kétkedők – a londoni tőzsdén a Brent hordónkénti ára hónapok óta 30 dollár felett tanyázik.
“Amennyiben a kormány és a Mol között nem jön létre ez a kompromisszum, 37 százalékkal kellett volna megemelni a lakossági gázárakat” – hangoztatta Matolcsy György, kiemelve, hogy a nagyfogyasztóknak még az emelés után is a nyugat-európai átlagnál 50 százalékkal alacsonyabb árat kell fizetniük.
Hónig Péter átmeneti megoldásnak minősítette a nagyfogyasztókra vonatkozó áremelést, s hangsúlyozta: a jövőben vissza akarnak térni ahhoz a gyakorlathoz, hogy a nagyobb fogyasztók kisebb összeget fizessenek egy egységnyi energiáért. –
