Szokatlan helyről érkezett feljelentés néhány héttel ezelőtt New York város keleti kerületének bíróságához. A panaszos, az Európai Unió (EU) nevében eljáró brüsszeli bizottság a tengerentúlon pert indított két amerikai dohánygyár, a Philip Morris és az RJ Reynolds ellen. A vád: a két amerikai székhelyű multi részt vett az EU-ba irányuló nagyszabású cigarettacsempészetben. Brüsszeli szakértők becslése szerint évről évre több millió csomag cigaretta kerül a közösség tagállamaiba illegális úton, a kötelező vám és a jövedéki adó kifizetése nélkül. Az unió végrehajtó testülete a polgári peres eljárásban kártérítést követel a közösség költségvetésének okozott veszteségekért.
SZIGORODÓ ELLENŐRZÉS. Először fordul elő, hogy az EU pert indít egy, a szervezeten kívüli ország cégeivel szemben. A meglepő akció hűen tükrözi azt az elszántságot, amely-lyel a tavaly ősz-szel hivatalba lépett Európai Bizottság igyekszik fellépni a közös büdzsét minden évben több százmillió euróval megrövidítő bűncselekmények ellen. Egy nemrég közzétett jelentés szerint a csalások és a szabálytalanságok 1999-ben 852 millió eurós kárt okoztak a tavaly mintegy 85 milliárd euróból gazdálkodó EU-nak. Az uniós források 80 százalékát a kormányok használják fel, és vámok, valamint hozzáadottérték-adó formájában a bevételek jelentős részét is azok gyűjtik be, ezért a csalási mérleg nagyrészt az általuk szolgáltatott adatokon alapul. A tagállamok az elmúlt évben több mint 1200 csalással kapcsolatos esetet és 4200 rendellenességet jelentettek a visszaélések felderítésére ez év júniusában létrehozott hivatalnak (Office Européen de Lutte Antifraude – Olaf). A formailag független szervezet ezenkívül 252 esetben indított nyomozást saját hatáskörben. Az előző évhez képest nőtt ugyan az ismertté vált esetek száma, ám a veszteségek mértéke nem tért el érdemben az 1998-as jelentésben feltüntetett adatoktól.
A visszaélések költségvetési tételek közötti megoszlása ellenben már mutat némi átrendeződést a korábbi helyzethez képest. Miközben a legnagyobb veszteségek továbbra is a közös büdzsé 47 százalékát kitevő mezőgazdasági támogatási rendszerben keletkeznek, meredeken nőtt a közösségen belüli kohéziót erősíteni hivatott strukturális alapok kárára elkövetett csalások és szabálytalanságok száma és mértéke (lásd a táblázatot). Brüsszelben részben az ellenőrzés megszigorításának tudják be, hogy 1998-hoz képest 70 százalékkal szaporodtak meg az ezen a területen jelzett rendellenességek, és a költségvetésnek okozott kár is háromszorosára emelkedett. “És ezek a számok még nem is feltétlenül tükrözik a különböző törvénytelen machinációk következtében keletkező valós károkat” – állítja Michaele Schreyer, az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja. Véleménye szerint nagymértékben nehezíti a tisztánlátást, hogy a tagállamok sokszor maguk is eltérően definiálják a csalást és a rendellenességeket.
A visszaélésekről készített korábbi bizottsági jelentések érdekes színfoltja volt, amikor konkrét eseteken keresztül szemléltették, miféle praktikákkal dézsmálják meg a haszonleső bűnözők az uniós adófizetők pénzét. Az idei mérlegből a sajtó nagy bánatára kimaradtak a példák, Brüsszel magyarázata szerint azért, mert nem kívántak beavatkozni a “csalásellenes hivatal” munkájába. A jelentésből azonban így is kiderül, hogy az unió határait átlépő áruk közül továbbra is a dohánytermékek “szülik” a legtöbb csalást: az összes bejelentett eset és veszteség 14 százaléka a cigarettacsempészettel hozható összefüggésbe. Így már érthető az Európai Bizottság buzgalma, amivel bíróság elé vitte a cigarettaügyet. A dohányáruk mögött a tejtermékek – a sajt és a vaj – foglalják el a második helyet a csalási listán, közvetlenül megelőzve a gépkocsikkal elkövetett visszaéléseket.
Az Európai Bizottságra bízott közösségi forrásoknál a múlt évben 73 millió euró veszteséget mutattak ki az Olaf nyomozói. A 107 ismertté vált, illetve kivizsgálás alatt lévő csalási ügynek és szabálytalanságnak a háromnegyede a külső segélyprogramokhoz (Tacis, Phare és hasonlók) kötődik.
JÖVŐRE KIDERÜL. Az unióban fontos mérföldkőnek tekintik e téren a 2000. évet. Megalakult a visszaélések felderítésére szakosodott független nyomozóhivatal, s június végén elfogadták az új csalásellenes stratégiát, amely az eddiginél sokkal szorosabb együttműködést hirdet meg a tagállamok hatóságaival. Már a jövő évi jelentés választ adhat arra a kérdésre, hogy az egészpályás letámadásnak ez a formája a közösség pénzügyi érdekeinek a védelmét is hatékonyabban szolgálja-e, vagy csupán a csalási statisztikákat gyarapítja majd.
