Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója értetlenül áll Surányi György jegybankelnök közelmúltban tett kijelentése előtt, miszerint a kereskedelmi bankoknak korlátozniuk kellene devizaeladásaikat és a jegybanki 2 hetes betét túlzott igénybevételét. Mint ismeretes, a hazai pénzintézetek az utóbbi időben növekvő mértékben váltottak át nagy mennyiségű devizát forintra a Magyar Nemzeti Banknál (MNB), majd a forintot kamatnyereséggel egyebek mellett a jegybank 2 hetes betétjében helyezték el.
Az MNB vezetése február közepén informális megbeszélést folytatott egyes kereskedelmi bankok képviselőivel, együttműködést kérve a felduzzadt 2 hetes betétállomány, valamint a devizaeladások miatt bekövetkezett túlzott forinterősödés megfékezése érdekében. Az önkorlátozásra való felkérés valami eredményt hozott ugyan, de az utóbbi napokban a forint ismét az árfolyamsáv erős szélére került. A felduzzadt betétállomány leapasztásának egyik lehetséges eszköze lenne, ha a mérleg szerinti nyitott devizapozícióra a kereskedelmi bankok számára valamilyen korlátot írna elő a jegybank. A Deutsche Bank például azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az MNB kiszélesíti a banki forrásoknak azt a körét, melyekre a pénzintézeteknek kötelező tartalékot kell képezniük – ezzel kontrollálva a bankok devizaügyleteit.
A Raiffeisen Bank vezetője úgy véli: természetes, hogy minden sikeres fejlődő piacra áramlik a rövid távú, részben spekulatív célú tőke. A vezérigazgató szerint az ilyen típusú pénzmozgások nagyobbik hányada azonban nem a kereskedelmi bankokhoz, hanem a befektetési alapokhoz kötődik. Magyarország napjainkra “a siker csapdájába” esett, ugyanis a makrogazdasági mutatók jelenleg is jók, ráadásul a jövőt illetően is javuló tendenciát mutatnak. A külföldi befektetési alapok így egyre nagyobb mértékben keresik a rövid távú magyarországi invesztíciós lehetőségeket. Ezért nem érthető Felcsuti szerint, hogy az MNB miért a kereskedel- mi bankokat kívánja “büntetni” egy esetleges új tartalékolási előírással.
A magyar gazdaság “sikere” az MNB hitelmérlegében is megmutatkozik, hiszen a központi bank nemzetközi tartaléka február végén 11,87 milliárd euróra nőtt a január végi 11,51 milliárdról. E mellett a jegybank államháztartással szembeni nettó követelése februárban 48,3 milliárd forinttal, a hitelintézetekkel szembeni nettó tartozása pedig 136,7 milliárd forinttal lett magasabb. –
