Az olajárak és a központilag szabályozott árak emelkedése miatt Magyarország tavaly csupán csekély haladást mutatott az infláció csökkentése terén, a makrogazdasági környezet és a pénzügyi teljesítmény viszont jelentősen javult az év második felében – ezek a fő megállapításai az Európai Bizottság által a tagjelölt országokról összeállított értékelés ránk vonatkozó fejezetének. A most nyilvánosságra hozott dokumentum az első azon jelentések sorában, amelyeket a testület a jövőben negyedévente tervez készíteni az érintett országok gazdasági folyamatairól.
A brüsszeli bizottság leszögezi többek közt, hogy tavaly sikerült teljesíteni a 4,5 százalékos GDP-arányos deficitre vonatkozó követelményt, ehhez azonban szükség volt az első félévi kedvezőtlen makroadatok nyomán meghozott kiadáscsökkentési intézkedésekre, a tervezett beruházások egynegyedének elhalasztására, valamint a tb bizonyos vagyonelemeinek eladására.
Brüsszelben kétségesnek tartják, hogy a részben a kamatcsökkentések miatt felerősödő belföldi kereslet mellett sikerül-e teljesíteni az egyébként ambiciózusnak minősített idei 6-7 százalékos inflációs célt. A jelentés végül sajnálatosnak nevezi, hogy az idei büdzsében az EU-hoz kapcsolódó kiadások nem teljesen egyértelműek és átláthatók. –
