Előtérbe helyezve a stabilitást és a kiszámíthatóságot, a kormányzat 2000 januárjától – a költségvetési törvénybe beiktatott kedvezményeket érintő módosításokat leszámítva – nem változtatott a társaságiadó-törvényen. Később azonban, feltehetően 2001-es hatállyal, e téren is több átalakítás várható. Mint Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezető-helyettese elmondta, a korrekciót az ugyancsak ezen időponttól módosítani tervezett számviteli törvény változása is indokolja, s az uniós csatlakozásunk jegyében folyó jogharmonizáció miatt is több kiegészítésre, szabályváltozásra lesz szükség. Azon is gondolkodnak a pénzügyi tárca szakértői, miként lehetne megszüntetni a december 20-i határidejű társaságiadó-feltöltést, s az ilyen címen befolyó bevételeket más módon pótolni. Egyelőre ott tartanak, hogy többféle szempontot – nemcsak a költségvetését, hanem a vállalkozókét is – mérlegelve próbálják modellezni elképzeléseiket. Azt még nem tudni, mire jutnak a szakértők, amennyiben azonban a költségvetési bevételi problémákat meg tudják oldani, nem kizárt, hogy már 2001-től megszünteti a törvény a feltöltési kötelezettséget. Az is megoldás lehet – tette hozzá a főosztályvezető-helyettes -, hogy az évezred első évétől még nem tudják ugyan megszüntetni jogintézményét, ám már akkor kihirdetik, hogy például 2 vagy 3 év múlva már nem kell december 20-ig ilyen kötelezettséget teljesíteni a vállalkozásoknak.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnökhelyettese szerint adóigazgatási szempontból a jelenlegi rendszer kényelmes, mert az adóhatóság tudja, hogy június elsejétől a következő év május 31-éig milyen havi fix összegre számíthat ebből az adónemből. Szerinte az adóalanynak sem rossz a mai szisztéma: miután az adózó a megelőző évek nyeresége után fizeti az adóelőleget, év közben lényegében az állam hitelezi a vállalkozások egy részét, mert csak az esztendő végén kell az adott évi várható nyereség után megfizetni az adót. (Ha várhatóan kisebb lesz a tárgyévi nyereség, mint a megelőző években, akkor év közben kérhető az adóelőleg mérséklése is.)
A jelenlegi rendszernek tehát az adóhatóság és a vállalkozások számára is vannak előnyei. Ennek ellenére, amennyiben a szakértők egy olyan előlegrendszert találnak ki, amelynek az előírási oldala biztosított, s az adott hónapban le lehet könyvelni vele szemben a befizetést, ráadásul eltörlik a december 20-i feltöltést, az Vámosi-Nagy Szabolcs szerint is mindenképpen kedvező lenne. Már csak azért is, mert az adóhatóság jelentős munkát spórolna meg azáltal, hogy májusban, a bevallások beérkezését követően nem kellene összevetni a várható adót a ténylegessel ahhoz, hogy a mulasztási bírságot ki tudják vetni.
DRÁGA KÉSÉS. Némileg meglepő, de nincs változás a társaságiadó-feltöltés ez évi szabályaiban a tavalyihoz képest. Vagyis a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan az év közben már eddig teljesített adóelőleget – amelyet jellemzően negyedévente, illetve havonta egyenlő részletekben kell fizetni – ki kell egészíteni a teljes éves várható fizetendő adó összegére a kettős könyvvitelt vezető belföldi adózóknak, valamint azoknak a külföldi vállalkozóknak, akiknek az adókötelezettsége fióktelep útján végzett tevékenység miatt áll fenn. Minden olyan tényezőt figyelembe lehet venni, amelyek érdemben hatnak az adóra, tehát az adózó az őt megillető kedvezményeket, adóalap-korrekciókat, valamint a veszteségelhatárolás idei adózás előtti eredményt csökkentő részét is bekalkulálhatja, amikor a várható adóját valószínűsíti. A december 20-i határidő pontos betartása már csak azért is fontos, mert sokba kerülhet a kései teljesítés. Mint az APEH elnökhelyettese hangsúlyozta, az ilyenkor felszámítandó késedelmi kamat mellett a 20 százalékos mulasztási bírság kivetésétől sem tudnak eltekinteni, s ez utóbbi összegét csak rendkívül indokolt esetben mérséklik. Ilyen lehet például, hogy december 20-át követően egy olyan rendkívüli gazdasági esemény következik be a vállalkozásnál, amely jelentősen növeli a bevételt, s az adófizetési kötelezettséget is, s ezért nem tudta a cég legalább 90 százalékosan feltölteni az éves várható adóját.
KIVÉTELEK. Nem vonatkozik viszont a feltöltési kötelezettség az egyszeres könyvvitelt vezetőkre. Ám ha az előző évben nyereségesek voltak, ők sem ússzák meg a decembert fizetés nélkül. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a negyedéves bevallóknak a negyedik negyedévi, a haviaknak pedig az utolsó havi adóelőleget a korábbi január 20-a helyett ugyancsak december 20-ig kell megfizetniük. Az előtársaságoknak szintén nem kell a feltöltést elvégezni, nem így azon cégeknek, amelyek a korábbiak alapján nulla adóelőleget fizettek, viszont 1999-re már lesz adójuk. (A feltöltési kötelezettség a helyi iparűzési adóra, valamint a vállalkozók helyi kommunális adójára is vonatkozik.)
Decemberben egyébként, az év első 11 hónapjának 135 milliárd forintos bevétele után több mint 100 milliárd forintra számít a költségvetés. Valószínűleg még így sem sikerül azonban a 260 milliárd forintos éves költségvetési előirányzatot teljesíteni, attól mintegy 20 milliárd forinttal elmarad a bevétel. Pölöskei Pálné mindezt azzal magyarázza, hogy az 1998-as tényleges nyereség, valamint a fizetendő adó nem olyan dinamikát mutatott, mint amilyennel 1998 őszén, a tervezés idején számoltak. Ráadásul a makrogazdasági folyamatok is kicsit másképp alakultak. Egyébként a feltöltés miatt a korábbi években is jellemző tendencia volt, hogy az év utolsó hónapjában realizálta a büdzsé az éves előirányzat csaknem felét (tavaly november végén alig 109 milliárd forint volt a társaságiadó-bevétel, december 31-én viszont már mintegy 200 milliárd forint).
Magyarországon egyébként a társaságiadó-bevételek GDP-hez viszonyított aránya a maga 2,0-2,2 százalékával jóval elmarad a Európai Unió tagországainak 5-6 százalékos arányától. Mint a PM főosztályvezető-helyettese hangsúlyozta: nem cél, hogy ez az arány nálunk jelentősen emelkedjen. Ha lesz is hosszabb távon kismértékű növekedés, az valószínűleg nem az adókulcs emelése miatt következik majd be, hanem többek között az olyan kedvezmények eltörlése miatt – ez egyébként uniós követelmény -, amelyek a versenyt torzítják. Rövid és középtávon, 2000 és 2002 között azonban nem számol azzal a kormányzat, hogy a profitadó GDP-hez viszonyított aránya változna. A jövő évre vonatkozóan egyébként azzal a feltételezéssel éltek a szakértők, hogy a gazdálkodó szervezetek profitja a GDP-t meghaladó ütemben nőhet.
