Biztos, hogy az európai jegybank, az ECB működésének januári érdemivé válása nyomán lényegesen megváltozik a 11 EMU-tagállam jegybankjának szerepe – ismerte el lapunknak Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az ECB válik a döntéshozó intézménnyé, annak szűkebb vezető testülete végzi a napi irányítást, ezen a körön kívül maradnak az EMU-tag jegybankok vezetői. Nyilván átalakul az egyes nemzeti bankok működése, funkciója azáltal, hogy például a monetáris politikai eszközrendszer működtetését egy helyről, Frankfurtból fogják vezérelni. A nemzeti bankok feladata alapvetően a folyamatok értékelésére, elemzésére, s ezen keresztül a monetáris politikai eszközök változtatására, illetve a monetáris döntések előkészítésére koncentrálódik majd.
E tekintetben egyébként a jövő gyakorlata hasonló lesz a jelenlegihez, azzal a különbséggel, hogy a döntést Frankfurtban hozzák meg. Az a 11 európai ország egyébként, amely január elsején elkezdi “működtetni” a közös valutát, azért mondott le a monetáris politika önálló irányításának “szépségéről”, mert meg van győződve arról, hogy európai méretben ennek az előnyei lényegesen nagyobbak annál, mintha a monetáris politika nemzeti szintre korlátozódna. Igazából a tizenegyek olyan stabilitást, addicionális előnyöket várnak – s a felől senkinek nincs kétsége, hogy lesznek is ilyenek -, amelyekért érdemes önként feladni a nemzeti monetáris politika önállóságát. Hozzá kell tenni, hogy ebben a globalizálódó világban, liberalizálódó, egyre szorosabban összefonódó nemzetközi gazdasági-pénzügyi kapcsolatrendszerben minél kisebb egy ország, annál inkább anakronisztikus, ha úgy gondolja: önállóan képes befolyásolni folyamatokat. Akkor jó egy adott gazdaságpolitika, ha organikus módon tud alkalmazkodni a világban uralkodó áramlatokhoz. E szempontból tehát Magyarország számára is előrelépés lesz, ha az unió tagjává válik, s ezen keresztül annak stabilitását és jólétét is importálni tudja.
