Mint hírt adtunk róla, a Tesco hétfőn bejelentette, hogy 13 üzletét zárja be, 564 dolgozójának felmond a kormány intézkedési miatt. Nigel Jones magyarországi vezérigazgató egy interjúban azt is kifejtette, hogy a kormányt nem lephette meg ez a hír, hiszen október óta egyeztettek.
Vagyis a kormány tudta, hogy a hipermarketeket érintő szabályozása tömeges elbocsátásokat eredményez stratégiai partnerénél, a Tesconál – derült ki ma a cég hazai vezetőjének sajtónyilatkozatából.
De kinek az érdekeit (nem) nézi a kormány?
De miért nem törődött ezzel a magyar kormány? Kik vannak többen: a munkájukból élő dolgozók, vagy a CBA-lánc tulajdonosai? Kiket kell a kormánynak képviselnie? A PM szerint a dolgozókat kellene, de ma nem ez történik.
A kormány nem munkaalapú, hanem nyomoralapú társadalmat épít. Az elbocsátottaknak legfeljebb 3 hónapig jár a munkanélküli segély – a legrövidebb ideig az egész Európai Unióban. Ha nem sikerül új munkahelyet találni – 3 hónap alatt szinte lehetetlen – jön a közmunka és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás monoton váltakozása. Utóbbi ellátás csak 22 800 forint, néhány éve – még 2011-ben is – 28 500 forint volt, ezt is az Orbán-kormány csökkentette le.
A PM szerint sürgősen erősíteni kellene a munkavállalók utóbbi években gyakorlatilag megszüntetett biztonságát, és a törvényalkotásnak a lakosság érdekeit kellene szolgálnia, nem néhány kivételezett nagyvállalkozóét.
