A kormány pénteken döntött az újabb, 90 milliárdos Matolcsy-csomagról. Lényege: véglegesítik a bankadót, a társasági adó háromkulcsos lesz. 30 milliárdra a közművezetékek adójából, további 20 milliárdra pedig a Szerencsejáték Zrt.-től számítanak.
A Világgazdaság banki elemzőket kérdezett az újabb megszorításról.
Elpusztítják a növekedést
Az Erste elemzői szerint a kiszámíthatatlan és a növekedést tovább romboló intézkedések miatt a befektetők aggódhatnak a hosszú távú növekedés és így közvetve az államadósság fenntarthatósága miatt. Viszont kedvezőnek ítélik, hogy a hiány csökkenhet.
A Raiffeisennél úgy látják, a kormány újra ad-hoc intézkedéseket hoz és tovább erodálódik a bizalom. Ezzel pedig nem karnyújtásnyira kerültek az IMF-megállapodástól, hanem olyan távol, mint Makó Jeruzsálemtől. Az elemzők azt is kiemelték: már eddig is kevesek szerint volt esély a megállapodásra.
Ide tartozik, hogy a miniszterelnök pénteken azt mondta: Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán. De azt is hozzátette, hogy a kormány továbbra is meg szeretne egyezni a valutaalappal, s ő személy szerint is ezt szorgalmazta, mondván: nehéz idők fognak jönni Európában, s jól jöhet nekünk a biztonsági védőháló.
A Raiffeisen szakértői a harmadik Matolcsy-csomagról azt írják: a megszorító politika növekedésgyilkossága nem újdonság. A Takarékbank szakértői egyetértenek velük: a csomag kifejezetten káros a hosszú távú növekedésre, és alááshatja az IMF-megállapodást. De az, hogy mindenáron tartani akarják a költségvetései célokat, javíthatja szerintük a megítélést.
Az esély=zéró
Az újabb csomag a CIB elemzői szerint is tovább csökkenti az IMF-megállapodás esélyét. Úgy látják, mint a másik két csomagnál, most is igaz, hogy az adóintézkedések tovább rombolják a bizalmat, a potenciális növekedési ütemet. A bankadó „állandósítása” pedig azt eredményezheti szerintük, hogy a következő években sem lesz képes a bankszektor támogatni a növekedést. Szerintük a három egyenlegjavító csomag szerkezete szöges ellentétben áll a nemzetközi hitelezők által kívánatosnak tartott kiigazítástól.
Az elmúlt időszakban a viszonylag kedvező globális hangulat jót tett a hazai befektetési környezetnek is. Ez azonban nem biztos, hogy sokáig így marad. Miért lehet gond ez? Mert szinte a nullára csökkent az IMF-megállapodás esélye (pontosabban annak, hogy a kormány önszántából állapodik meg a nemzetközi hitelezőkkel). A bejelentett kormányzati intézkedések pedig súlyos makrogazdasági következményekkel járnak. S ha a külső hangulat komolyabban romlik, akkor a forint piacán is komoly feszültségek keletkezhetnek – vezették le a CIB elemzői.
A növekedési áldozat
Az Erste elemzői szerint az új csomag miatt lehetett, hogy hétfőn reggel a forint kissé gyengébben teljesített, mint más régiós fizetőeszközök. Úgy vélik, az újabb, 90 milliárd forintos (a GDP 0,3 százalékára rúgó) kiigazító csomaggal a költségvetési hiány 2,6 százalék lehet a korábbi 2,9 százalékos EU-s előrejelzéshez képest (ha más körülmény nem változik). Persze csak akkor, ha a növekedési áldozatokat nem vesszük figyelembe – tették hozzá. Szerintük a bankadó meghosszabbításával még a 2014-es 3 százalékos hiánycél is teljesülhetne, ha nem lenne a lépésnek növekedési áldozata.
Rosszul jár az OTP és a Mol
Az elemzők szerint az új csomag nagy vesztese lehet a Mol és az OTP. A Molt érinti a megemelt Robin Hood-adó, és a közműadó is. Az OTP-nek pedig a bankadó véglegesítése okoz milliárdos pluszterheket.
A Mol az elemzők szerint feltehetőleg még tudja fedezni a 31 százalékra emelt Robin Hood-adó ráeső részét (a beruházások értékével lehet felezni, s a cég 300 milliárdos fejlesztést jelentett be a következő évre), így 2-3 milliárd foritnyit kell majd ezen a címen befizetnie. A közműadót pedig az 5500 kilométernyi nagynyomású vezeték, illetve egyéb vezetékek után kell majd lerónia. De ha a gázvezetékeket is megadóztatják, akkor az újabb 5 milliárdnyi adóterhet jelent, melynek részvényenkénti hatása 500 forint.
Az OTP jelenleg 29 milliárd forint bankadót fizet. Ha nincs felezés, akkor 2014-től évente további 11,5 milliárd forintnyi adót jelent a banknak – írja a lap. Az Erste számításai szerint ez 260 forinttal csökkenti a részvényeik értékét. De a bankadó maradása részben már beárazódott korábban, amikor egy évvel elhalasztották a felezést. Sokan azzal számoltak ugyanis, hogy az adó véglegesen érvényben marad.
Az új csomag hírére a hétfői tőzsdenyitás után mindkét cég részvényének árfolyama megingott lefelé, de aztán részben korrigáltak.
