Fellélegezhetnek a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) ügyfelei, mert végre pont kerülhet a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási (kgfb) kártérítési ügyeik végére. Méghozzá úgy, hogy végül nem nekik kell fizetniük, s aki már esetleg megtette ezt, az is visszakaphatja a pénzét. Ha pedig a biztosító ügyfele ellen végrehajtást indítottak a kártérítéssel összefüggésben, akkor az ilyen eljárásokat is fel kell függeszteni. Az elismert károkat valamikor jövő év elején kezdhetik el kifizetni.
Az Alkotmánybíróság korábban három javaslatot tett a probléma rendezésére. Az egyik az volt, hogy az állam közvetlenül álljon helyt a tönkrement biztosító helyett, aztán felmerült az is, hogy a biztosítók által képzett pénzalapból fizessenek vagy, hogy a biztosítottak fizessenek be pótlólag, és abból rendezzék a károkat. Ezek közül a középső verzióra hasonlít a legjobban az a megoldás, amit már meg is szavaztak a képviselők.
A 15 biztosítónak kell állnia
Az elfogadott törvény szerint a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) létre kell hoznia egy technikai számlát, és innen hívhatja majd le az elismert kártérítési összegeket a MÁV ÁBE, illetve felszámolója, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. A függőben lévő ügyekre pedig tartalékot képeznek. A pénzzel a végén el kell számolniuk a feleknek. A technikai számlát pedig a fennmaradt 15 biztosítónak kell feltöltenie, tárgyévi kgfb-bevétele arányában.
Megkérdeztük a MABISZ-t, mit szólnak hozzá, hogy végül a biztosítóknak kell helytállniuk. Gilyén Ágnes kommunikációs főosztályvezető azt mondta: a törvény megszületett. Nincs más dolguk, végrehajtják. Ez nem lesz könnyű, mivel a szűkülő piac miatt már évek óta csökkentek a bevételeik. S az idén bevezetett baleseti adó (amit a díjcsökkenés miatt csak kis részben kellett az ügyfeleknek fizetniük) illetve a jövőre bevezetendő biztosítási adó (ami hosszú évekig nem terhelhető át az ügyfelekre) is tovább szűkítheti a piacukat – mondta megkeresésünkre Gilyén. Érdeklődtünk, egyeztettek-e velük a törvényjavaslatról, mire azt a választ kaptuk, hogy benyújtás előtt tájékoztatást kaptak róla.
Csak ha nem lenne elég
Azt még nem tudja a MABISZ, hogy pontosan mennyit kell majd fizetniük a MÁV ÁBE helyett. Az összeget a felszámoló fogja megmondani, legkésőbb a törvény hatályba lépése után 15 napon belül. A MABISZ számára a törvény lehetővé teszi, hogy a kifizetéseket a Kártalanítási Alap, illetve a Kártalanítási Számla terhére folyósítsa, s csak akkor kérnének a biztosítóktól plusz befizetést, ha ez nem lenne elég.
Az Alapot és a Számlát egyébként szintén a biztosítók befizetéseiből töltik fel. A Kártalanítási i Alapot 2010-ben hozták létre, éppen a MÁV ÁBE csődje miatt. Ebbe azóta minden negyedévben minden biztosítónak be kellett fizetnie a kgfb bevétele 0,25 százalékát. Az alapban Gilyén Ágnes tájékoztatása szerint mintegy 3,2 milliárd forint körüli összeg van.
A Kártalanítási Számla pedig folyamatos mozgásban van, hiszen a biztosítók befizetéseiből folyamatosan térítik a biztosítatlan gépjárművek által okozott károkat, illetve az ismeretlen autósok által okozott kgfb-károkat. Ezen a számlán jelenleg a kárkifizetések teljesítéséhez szükséges összeg van. Viszont ezt a pénzt csak olyan mértékben lehet igénybe venni a MÁV ÁBE-s ügyek kártérítéséhez a törvény szerint, hogy a Kártalanítási Számla eredeti funkciójának is eleget tudjon tenni. Vagyis nem lehet teljesen kiüríteni.
Mennyi lehet a kár?
Zsarnóczi Csaba, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a parlament fogyasztóvédelmi bizottságában hétfőn arról beszélt, hogy 11 ezer kárigényt jelentettek be a MÁV Biztosító felszámolójánál 6,4 milliárd forint értékben. Ebből 1,7 milliárd forintra nyújt fedezetet az egyesület vagyona, a különbözetet kell a biztosítóknak állniuk – írta a Népszabadság.
Ez alapján a biztosítóknak 4,7 milliárd forint összegben kellene helytállniuk. A Kártalanítási Alap 3,2 milliárdja tehát valószínűleg nem lesz elég, pluszban 1,5 milliárdot kell összedobniuk a tizenötöknek.
A MÁV ÁBE ügye már négy éve lóg a levegőben. A PSZÁF 2008 áprilisában függesztette fel a biztosító működését. A tulajdonosokat sikkasztással vádolták. S volt olyan másodfokú bírósági ítélet is, amelyben kimondták, hogy az ügyfeleknek kell is helyt kell állniuk anyagilag az általuk okozott károkért, ha a biztosító nem tud fizetni.
