Az Országjelentés elnevezésű kutatás eredményét ismertető sajtótájékoztatón Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója hangsúlyozta: a
munkapiaci kockázatok érdemi csökkenésére – döntően a válságnak a
munkaerőpiacon némi késéssel jelentkező hatása miatt – idén nem lehet
számítani.
A politikai, illetve a gazdasági kockázati index egy ország politikai-társadalmi-gazdasági stabilitásának százpontos skálán elhelyezett mutatója: minél alacsonyabb ez az érték, annál magasabb kockázatot jelez.
A gazdasági kockázati index négy alindex – konjunktúra, pénzügyi, egyensúlyi és munkapiaci alindex – összevonásából készül, ezek a magyar gazdasági fejlődést meghatározó kockázatok legfontosabb dimenzióit fejezik ki. A gazdasági kockázat 2009 egymást követő negyedéveiben ugyan fokozatosan mérséklődött, ám az utolsó negyedév értéke még így is elmaradt a 2008-as átlagértéktől. A 2009-es átlag 38,4 pont, amely a magas kockázatú tartományba esik.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója kiemelte: a pénzügyi kockázati index
a válság idején ugyan komoly mozgásokat produkált, ugyanakkor tavaly év végére átcsúszott a közepes kockázatú kategóriába, és ennek jelentős változására idén nem lehet számítani. Úgy vélte: a 2010-es kilátásokat alapvetően meghatározzák a szuverén hiteladósokkal kapcsolatban felmerült aggodalmak, ezért kiemelt fontosságú, hogy a gazdaságpolitika fókuszában a közpénzügyi egyensúly fenntarthatósága álljon.
Bartha Attila a munkaerőpiaci helyzetről elmondta: itt növekvő kockázatokkal kell számolni, mivel a támogatott foglalkoztatás kibővítésével és a részmunkaidős foglalkoztatással ugyan sikerült fenntartani az aktivitás szintjét, ám hosszú távon ez nem jelent megoldást. Bartha Attila szerint a munkapiaci kockázatok érdemi csökkenése legkorábban 2011-ben jelentkezhet.
Krekó Péter, a Political Capital Institute kutatási igazgatója a politikai kockázatokról szólva elmondta: az továbbra is alacsony, tavaly értéke 66 pont, szemben a 2008-as 64-gyel. Ismertette: bár kissé csökkent a politikai kockázat, és öt év után megállt a rizikó növekedése, továbbra is a kiemelt kockázatú területek közé tartozik a korrupció, az előítéletesség, továbbá a sajtószabadság.
Hozzáfűzte: a kockázat általában vett csökkenésének a stabilitás ugrásszerű erősödése az elsődleges oka, azonban ez is csak addig áll fenn, amíg az új kormány tartja a szigorú költségvetési politikát és az alkotmányos berendezkedés átalakítása kapcsán képes felelősen élni kétharmados parlamenti többségével.
