Veres is kiigazítást ígér
Veres János pénzügyminiszter egy csütörtöki rendezvényen úgy fogalmazott, hogy amennyiben a jelenlegi kormánykoalíció marad hatalmon, a választás után belekezdenek az államháztartás átalakításába. A Veres által megfogalmazottakból az MTI szerint kiderült: 2006 és 2008 között összesen 1100-1200 milliárd forinttal szükséges csökkenteni az államháztartás hiányát.
Az utóbbi napok sorozatos hitelminősítői figyelmeztetései mögött ugyanaz az üzenet olvasható ki: a választások után haladéktalanul meg kell kezdeni a költségvetési politika átalakítását, a deficit lefaragását. Elemzők eddig is mondták, hogy az idénre tervezett hivatalos államháztartási deficitcél nem tartható, azt várhatóan – az eddig évekhez hasonlóan – jelentősen meghaladja a valódi hiány. A legrosszabb forgatókönyv
Ezermilliárddal több?
Alapos fejtörést okozhat ugyanakkor a következő kormánynak, ha igaznak bizonyulnak a gazdasági szakemberek és elemzők között szárnyra kapott híresztelések, miszerint az államháztartás eredményszemléletű (úgynevezett ESA’95 alapon számolt) hiánya elérheti az idei GDP 11,8 százalékát, azaz 2 600 – 2 700 milliárd forint körül alakul majd 2006-ban.
Ez ugyanis több mint ezermilliárd forinttal haladja meg a kormány hivatalos, 1 420 milliárd forintos, idei évre tervezett hiánycélját, amely a GDP 6,1 százalékának felel meg, és amit az EU által jóváhagyott nyugdíjkorrekciós tétel 1,4 százalékponttal, a GDP 4,7 százalékára javít.
A 2006-ra emlegetett 11,8 százalékos GDP-arányos hiányszám ugyanakkor a legrosszabb szcenáriót tükrözi, és nem vethető össze egy az egyben az EU-által figyelt, ESA ’95 szerinti számokkal (amelyek egyébként az eurócsatlakozáshoz meghatározott maastrichti kritériumok, így a 3 százalékos deficitkövetelmény alapját is képezik).
Ez a kalkuláció, bár szintén eredményszemléletben készült, a hivatalos uniós számításnál is pesszimistább. Benne van az autópályák elszámolása mellett az összes olyan tétel, amit a kormány hivatalosan nem számol bele a deficitbe – például az olyan állami vállalatok, mint a MÁV tartozásai, amit egy esetleges kormányváltás után az új kormányzat átvállalhat. Természetesen ebben sok a bizonytalanság, de miheztartás végett megnézhetjük a 2002-es évet, amikor is az efféle átvállalások a GDP 2,5 százalékával, GDP-arányosan 10,1 százalékosra rontották az államháztartás eredményszemléletű deficitjét.
Ha az EU által engedélyezett nyugdíjkorrekciós tételt figyelembe vesszük (amit 2009-ig, csökkenő mértékben ugyan, de beleszámolhat a pénzügyi tárca a büdzsébe), akkor a helyzet valamivel rózsásabb: a hiány 10 százalék körüli szintre „esik” – derül ki az elemzők prognózisaiból.
Hivatalos versus belső
Információnk szerint befektetési házak belső használatra készített elemzéseiben már ez a – 11,8 százalékos, illetve e közeli – szám szerepel az eredményszemléletű hiány tervezésénél, szemben a kormány által prognosztizált 6,1 százalékkal (de jóval meghaladja a pénzforgalmi szemléletben számított 6,6 százalékos hivatalos deficitcélt is).
A banki elemzők többsége ugyanakkor hivatalos, nyilvános megnyilatkozásaiban nem vállalja fel a 10 százalékot meghaladó deficitprognózist, de a kincstári optimizmust tükröző pénzügyminiszteri adatoknál mindenképpen magasabb hiánnyal tervez.
A Reuters csütörtökön közölt felmérése szerint a húsz megkérdezett hazai, illetve külföldi, de Magyarországgal foglalkozó elemző átlagosan 7,2 százalékos ESA ’95 szerint számolt hiányt prognosztizál idénre. Az előrejelzések 7 és 8 százalék között szóródnak.
Megszorítanak
De nincs minden veszve. Ugyanis a kormányzat elkötelezett a deficitcélok elérésére. Információink szerint a kincstári optimizmust tükröző kormányzati deklarációk ellenére a pénzügyi tárca is ismeri a valós pénzügyi folyamatokat. S a kormányzati adminisztráció köreiben készülnek az új kormány megszorító intézkedéseire. Ezek nagysága 400 milliárd forint közelében alakul (egyesek még ennél is magasabb számokat emlegetnek). Ennyit kell a költségvetési szerveknek idén pluszban kigazdálkodniuk ahhoz, hogy ne legyen nagyobb idén a hiány a tervezett deficitnél.
Ennek egyik eszköze lehetne közgazdászok szerint a forgalmi adó 15 százalékos kulcsának emelése 20-ra. Ezzel ugyanis be lehetne tömni a költségvetésben tátongó űrt.
Óvatos elemzők
„Ebben a pillanatban nincs nyoma többlethiánynak, ezért fölösleges is bármilyen jóslatokba bocsátkozni azt illetően, mekkora lesz a költségvetési deficit – mondta el a FigyelőNetnek Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese. – Azért sem lehet pontos adatokat tudni, mivel az év végére kialakuló hiány mértéke nagyban függ attól, hogy a leendő kormány mennyire tartja be a törvényben előírtakat. Egyelőre azonban még a tényleges politikai programok sem ismertek”.
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője szerint sem lehet még megmondani, mennyi lesz a hiány, és még nem láthatóak azok a folyamatok, amely alapján kijelenthető volna, hogy a deficit 10 százalék fölé megy. „A Raiffeisen elemzői 6,5 százalékos ESA szerinti hiányt várnak” – mondta Lányi. Vannak ugyan olyan várakozások is, amelyek 8-10 százalék körüli értéket emlegetnek, de a 10 százalék feletti hiányt azért sem tartaná valószínűnek, mert az eddigi konvergenciafolyamatokat teljesen visszafordítaná – jegyezte még meg.
Az ING elemzői 2006-ra 8-9 százalék körüli ESA szerinti hiányt várnak – ecsetelte az FN-nek Németh Dávid, a bank elemzője. Az egyes szakértők által emlegetett 11,8 százalék körüli ESA szerinti hiányt úgy tartaná valószínűnek, ha kormányváltás lenne, és a költségvetésbe bekerülnének az állami tulajdonban lévő vállalatok adósságai is – a 2002-ben történtekhez hasonlóan. Ha például csak a MÁV 300 milliárdos adósságállományára gondolunk, könnyen összejöhet ez a többletdeficit – említette Németh. Ebben az esetben az eurócsatlakozás is távolabb kerülne és akár egy pótköltségvetés készítésére is sor kerülhet.