Az amerikai Harvard University fogorvos kutatói most úgy tűnik, felismerték a narválagyar valódi szerepét: a módosult fog a tengeri emlős egyik legfontosabb érzékszerve.
Északi-tengeri narválok. Létfontosságú érzékszerv a veszélyes kinézetű agyar.
Érdekes, hogy a közel ötméteres, másfél tonnás narválnak mindössze két foga van, amelyek a felső állkapocsból vízszintesen előre dőlve nőnek ki. Míg azonban a nőstényeknél mindkettő rejtve marad, addig a hímeknél az egyik a felső ajkat átdöfve rendkívüli mértékben megnyúlik. Ez az olykor három métert is elérő fog azonban csak első ránézésre veszélyes fegyver: valójában rugalmas, üreges képződmény – állapították meg a harvardi kutatók. Ráadásul, szemben a szárazföldi ragadozók fogával, amely kívül kemény, és belül üreges, ezt az agyart mintha kifordították volna: ennek külső rétege puhább, és inkább központi része kemény. Az agyar járataiban pedig milliónyi ideg húzódik, amelyek rendkívül érzékeny hártyát alkotva, képesek a hőmérséklet, a nyomás és a só-koncentráció változásait érzékelni. Márpedig ezek azok a faktorok, amelyek leginkább befolyásolják az állatok anyagcseréjét, és ezen keresztül vonulási útvonalukat is. Élő narválokkal végzett kísérletek például megmutatták, hogy a törött szarvú példányok alkalmazkodó és tájékozódó készsége romlik, illetve táplálékukat sem találják meg hatékonyan.
