Szerencsés időszak a mostani, amelyben a régió gazdasági kilátásai kifejezetten kedvezőek, és ezt visszaigazolják az elmúlt évek növekedési statisztikái is. Versenyképesebb szerkezettel azonban gyorsabban is bővülhetne a gazdaság – állítja Spéder Zoltán, az OTP Bank alelnöke, s véleményével nincs egyedül. Spéder szerint a régió és ezáltal az európai térség gazdasági lendületét biztosíthatja, hogy egy éven belül két új taggal, Romániával és Bulgáriával bővülhet az Európai Unió, s ha minden jól alakul, Horvátország is előrehalad a csatlakozási tárgyalásokkal. A nemrég taggá vált államok, köztük Magyarország, az eddiginél sokkal több forrásra számíthatnak az elkövetkező években, és ha ügyesen hasznosítják a forrásokat, tovább növelhetik versenyképességüket.
A német belpolitikai helyzet stabilizációja adhat újabb lökést az unió gazdaságának – véli ugyanakkor Varga István, a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója -, ez pedig Magyarország számára is előnyös lesz. Ezenkívül Varga a magyar gazdaság 2005-ös gazdasági teljesítményére alapozva is töretlen fejlődésre számít, s nem tud olyan forgatókönyvet elképzelni, amelyben lényegesen romlana az ország teljesítménye 2006-ban. Számszerűsítve: az EU mutatóját legalább 2 százalékponttal meghaladó magyar gazdasági növekedésre számít. Ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy bármely politikai erő kerül is kormányra a májusi választásokat követően, a második félévben szigorításokra lehet számítani.
ÁLLAM ÉS VERSENYKÉPESSÉG. Mások egyenesen szorgalmazzák a szigorításokat, s attól tartanak, hogy a választások miatt halasztást szenvednek a szükséges intézkedések. Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara elnöke csak reméli, hogy nem ismétlődnek meg a 2002-es választási év kedvezőtlen tapasztalatai, s az idén nem az egymás túlígérgetése és a költekezés lesz a jellemző a kampányra, mert csak ezt elkerülve fejlődhet tovább a gazdaság. Az idei esztendőt Les Nemethy, az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara (Amcham) elnöke szerint alapvetően befolyásolni fogják a parlamenti választások. „Ez annyira meghatározó szempont, hogy a prognózisban is két részre osztanám 2006-ot” – mondja Nemethy. A választások előtti hónapokra az elnök két forgatókönyvet vázol fel. Az egyik szerint „egyhelyben toporgás”, a másik szerint a „politikai kármentés” fogja jellemezni a gazdasági életet. Egyhelyben toporgáson nem a gazdasági növekedés megállását, hanem az ütem 3-4 százalékon való megakadását érti. „Vékony jégen járunk, amely bármikor beszakadhat, rohamosan nő az államadósság, és ez egy ilyen mértékű növekedés mellett aggályos lehet” – véli. Ha nem közeledik az ország az euró bevezetésének alapfeltételéül szabott mutatók felé, a devizaspekuláció veszélye egyre nagyobb lesz. Ennél is rosszabb jövőképet fest a másik forgatókönyv, amely szerint a magyar gazdaság szereplői a politikai ígérgetés árnyékában arra fognak koncentrálni, hogy ezek várható negatív hatásaitól mentesítsék magukat.
Les Nemethy szerint, mivel általános szinten mindkét meghatározó politikai erő tudja, hogy mire lenne szükség a gazdasági életben, a választások kimenetele ebből a szempontból kevésbé fontos. Inkább az a kérdés, hogy a győztes erőnek lesz-e politikai akarata a szükséges változtatások beindítására. Az elnök úgy véli, ismét előfordulhat, hogy az önkormányzati választások kampányidőszakában ez a szándék elsikkad. „A másik fontos kérdés az, hogy az új kormányzat időben el fogja-e kezdeni a nagy elosztó rendszerek égetően szükséges reformját, erre ugyanis csak a ciklus elején van reális esély” – teszi hozzá. Ha ez nem kezdődik el, az év második fele megint „üresjáratban” telhet el.
Mint Spéder Zoltán rámutat, a választások időről időre rávilágítanak a politikai kockázatokra, és számos iparágban bizonytalan a szabályozási környezet. A régió összes gazdasága hasonló stratégiai kihívásokkal néz szembe: mit tehet az állam annak érdekében, hogy az átalakulásnak minél több haszonélvezője és minél kevesebb kárvallottja legyen; hogy idővel a versenyző vállalatok, az állami költségvetés és a társadalom egésze nyerjen rajta. Ehhez mindenütt újra kell gondolni az állam és a magánszektor viszonyát, az adó- és társadalombiztosítási rendszereket, a közigazgatást. Spéder állítja: a versenyképességi hátrányok zöme azzal függ össze, hogy nincs összhangban az állami szerepvállalás mértékének, az állam bevételtermelő képességének és az állam által ellenőrzött területek működési hatékonyságának hármasa. Mindhárom területen határozott lépésekre volna szükség.
REFORMÉHSÉG. Az OTP alelnökének véleményére rímel az Amcham nemrég végzett felmérése, amely szerint a kamara tagvállalatainak döntő többsége alapvetően optimistán néz a 2006. év elé. Ugyanakkor súlyos, megoldandó problémákat látnak az adórendszerben, valamint abban, hogy megvalósul-e a nagy elosztórendszerek reformja, s van-e esély a gazdasági környezet (elsősorban az egyes ágazatok szabályozását érintő) további – számukra kedvező irányú – fejlődésére.
Gönci János, a Malév Rt. vezérigazgatója bízik abban, hogy a magyar gazdaság 2005-ben is tapasztalt növekedése az idén sem torpan meg. A légitársaság vezetője csak a forint árfolyamát tekintve bizonytalan. „Nekünk értelemszerűen az árfolyam-stabilitás kedvez, de más cégeknek pont a forintgyengülés jönne jól” – mondja. A vezérigazgató egyetért azzal az általános vélekedéssel, hogy a parlamenti választások után minden bizonnyal újra napirendre kerül a cég privatizációja. „A Malév képes hosszabb távon önállóan, állami tulajdonban maradva is működni, de ha lesznek megfelelően jó vételi ajánlatok, akkor szerintem is érdemes lehet értékesíteni a társaságot” – teszi hozzá. Úgy véli, a választások a Malév gazdasági működését nem fogják befolyásolni, a cég most is „politikamentes”. „Természetes, hogy egy állami cég vezetésében lehetnek változások a parlamenti választások eredményétől függően – mondja Gönci -, de nem ezt tartom szem előtt, amikor vezetem a társaságot, hiszen a rövid távú szemlélet egyértelműen ártana a Malévnak.”
FEJLŐDŐ CÉGEK. „A régiós növekedési potenciált sok nagyvállalat felismerte, és ahogy mi is, beépítette stratégiájába” – mutat rá Spéder Zoltán. A pénzügyi szektorban ez egyértelműen megmutatkozott a környező országokban folyó akvizíciós versengésben. Az OTP Bank mindig is a hosszú távú részvényesi érdekek szem előtt tartása mellett hozta meg akvizíciós döntéseit, és ez a továbbiakban sem változik.
Az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója jó évet vár a cégnél, hiszen a nyíregyházi hűtőgépgyár tovább terjeszkedik: a tavaly júliusban kezdődött bővítés áprilisban fejeződik be. A jászberényi gyárban is ez lesz az első év, amikor teljes mértékben érződik majd a västerviki porszívógyártás áttelepítésének hatása. A háztartásigép-gyártás, és ezen belül a hűtőgép- és porszívógyártás teljesítménye ugyanakkor nagyban függ a kereslettől, elsősorban a nyugat-európaitól. „Bizonyos szegmensekben stagnálás várható, de az itteni termelés szempontjából kedvező, hogy a prémium termékeknél enyhe növekedésre lehet számítani, s Nyíregyházán éppen ilyeneket állítunk elő. Kihívást jelent számunkra ugyanakkor az alapanyag-gyártás mennyisége és árszerkezete, valamint a főként a kelet-ázsiai gyártók által támasztott erősödő verseny” – mondja Takács János.
A Malév-vezér saját ágazatában egyértelműen a forgalom növekedésével számol, prognózisa szerint Ferihegyen a 2005-ös 8 millió körüli utasforgalom után 2006-ban mintegy 10 százalékkal többen fordulhatnak majd meg. Ugyanakkor Európában az összesített átlagot tekintve ennél kisebb mértékű, 5-7 százalékos forgalombővülésre számítanak. „Az idén minden bizonnyal megáll a diszkont légitársaságok piaci részesedésének növekedése, így jó esély van arra, hogy a hagyományos modellt követő piaci szereplők visszaszerezzenek az elmúlt években erodálódott pozícióikból” – véli Gönci János. Ez kedvező fordulat lenne a Malév számára is. A negatív hatások közül a magas olajárakat emeli ki a vezérigazgató. „Üzemi szinten pozitív eredménnyel foja 2006-ot zárni a Malév” – mondja magabiztosan az elmúlt években milliárdos veszteséget termelő cég első embere. A mérleg szerinti eredménynél viszont 1-2 milliárd forint közötti veszteségről szól a prognózisa.
A Malév számára is kedvező, hogy az olajiparban a 2005-ösnél nyugodtabb évre számít a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. Az azonban nem zárható ki továbbra sem, hogy egy váratlan természeti katasztrófa vagy bármilyen politikai, katonai konfliktus a világ meghatározó olajtermelő régióiban ismét kibillentheti ebből az egyensúlyi állapotból a piacot. Itthon is békésebb időszakot vár Varga István, azzal együtt, hogy a kiskereskedelemben az árverseny nyilván változatlanul folytatódik.
