Már bevezetése előtt is sok a kérdőjel a minap belengetett területalapú rendszámok bevezetése körül. Bár az illetékes hatóságnál érdeklődésünkre azt mondták, a szabályozás egyelőre „kidolgozás alatt áll”, talán már most érdemes feltenni a legfontosabb kérdéseket.
Mennyibe fáj?
A jelenlegi árak szerint egy általános rendszámcserénél a forgalmi díj 6000, a tábladíj 8500, a műszaki címke 585, a környezetvédelmi címke pedig nagyjából 1500 forintba kerül. Tehát egy autós egy cseréért összesen 16 500 forintot fizet. Ez a szabályozás 2004 óta él. Hogy ugyanezt fogják-e alkalmazni az új rendszerben, nem tudni.
Magyarországon nagyjából 3 millió autó van, ha ezek rendszámait mind le kellene cserélni, akkor az durván 50 milliárd forintos bevételt jelentene. Ezen osztozna az állam, valamint a táblakészítő és –forgalmazó cég.
Mindenki gyanús lesz?
A pénzbeli aggályokon túl egy olyan rendszer bevezetése, amelyben a rendszámok alapján be lehet azonosítani, hogy a kocsi tulajdonosa melyik megyében (járásban, városban) lakik, egyéb kérdéseket is felvet.
Szörényi András, a vezess.hu újságírója szerint például elgondolkodtató, hogy a területalapú rendszám bevezetésével mindenki gyanús lesz-e, aki idegen? Mi van továbbá a használt autókkal: aki a fővárosban egy fővárosi vevőnek adja el az autóját, az jól jár, mert nem kell új rendszám rá a területalapú rendszerben, de ha Debrecenről Pécsre kelt el a tulaj kocsija, akkor vehet rá újat?
A kérdések mellett a rendszer ellen érv, hogy az új szabályozás semmilyen többletszolgáltatást nem biztosít, maximumelőnye az, hogy a járművek beazonosíthatóságával megkönnyíti a rendőrség munkáját.
Hátránya azonban van. Bevezetésével elveszne a mai rendszámoknak az az előnye, hogy megállapítható belőlük a jármű forgalomba helyezésének ideje, tehát az, ha a regisztráció jelentősen eltér az autó korától, a kocsit gyaníthatóan külföldről hozták be. Ez eddig fontos információ volt a használt autók között válogatva.
A szakújságíró szerint nem érv, hogy a környező országokban területalapúak a rendszámtáblák, mert az ellenkezőjére is van több európai példa, a mai magyar rendszeren kívül többek között Svédországé.
Elfogynának-e valaha a régi rendszámok? |
Ha a szaktárca megtartaná őket, akkor is még évtizedekbe kerülne, hogy kipörögjenek. A mikorra pontos határidőt nem lehet mondani, ugyanis ez a szám az autóeladásoktól függ: minél több az új kocsi, annál több új rendszám kell. 2009-ig nagyjából 200-240 ezer új rendszám kelt el, mára ez a szám 45-60 ezer/évre esett vissza. A négy év alatt kifutó L-betűvel kezdődő táblák például épp tavaly év végén fogytak el. Azóta az M-esek mennek, de – az autópiac nem túl rózsás helyzetéből kifolyólag – elég lassan. |
Milliárdos biznisz
Egy korábbi HVG-cikk szerint hat év alatt több mint 3 milliárd forint tiszta hasznot hoztak egy vállalkozásnak az állami megrendelésre készülő rendszámtáblák. A Plaket Fémtáblakészítő és Forgalmazó Kft. jelenleg is az egyetlen Magyarországon, aki ezzel foglalkozik. A rendszámtábla jó biznisznek tűnik, hisz a 62,2 millió forintos törzstőkéjű cégnél például a 2008-as év eredményéből 559,8 millió forinton osztozhattak a tulajdonosok.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a területalapú táblákat – ha egyáltalán bevezetik – ki fogja gyártani, az viszont bizonyos, hogy a Plaket megnyert egy tendert ezzel kapcsolatban 2010-ben, öt évre. Egyedüli ajánlattevőként.