Vendetta és revans – fogalmazott Sopron városi szocialista frakciójának egyik tagja annak jellemzésére, milyen hatalmi átrendezés kíséri a jobboldal őszi önkormányzati győzelmét. „Lejött helyi szintre a program, amit Orbán Viktor meghirdetett: elszámoltatni és megbüntetni” – állítja a városatya. A helyi baloldaliak egész pályás letámadásról beszélnek. Egy bizonyos: az új soproni képviselőtestület január végén hűtlen kezelés és csalás gyanújával feljelentést tett a rendőrségen, ismeretlen tettes ellen. A Nemzeti Nyomozóiroda most a Walter Dezső korábbi szocialista polgármester regnálása végén kötött ingatlan-adásvételi szerződéseket vizsgálja. A jelenlegi városvezetés szerint ugyanis visszaélés történt, amikor a volt polgármester fiának cége 2005-ben értékén alul vásárolt telket az önkormányzattól, és több belvárosi ingatlannal kapcsolatban felmerült, hogy azokat nyomott áron elkótyavetyélték. A Lővérekben álló, 72 darab, jórészt értékesíthetetlen apartmanból álló üdülőépületet viszont csillagászati áron, hitelre vásárolta meg az önkormányzat.
 |
Tércsinálók
Ősz óta találgatják színházi körökben, hogy a 2006-os kampányban Orbán Viktor és a Fidesz mellett harcosan agitáló színészek és színházi emberek – Eperjes Károly, illetve a Fidesz nagygyűléseit koreografáló Kerényi Imre – számára melyik teátrumban fogja szabaddá tenni az igazgatói széket a jobboldali városvezetés. Eperjessel kapcsolatban eddig nem az volt a kérdés, hogy színházigazgató lesz-e, hanem az, hogy hol. Orbán Viktor közeli barátja a minap a Népszavának azt mondta: „Ha lesz egy tiszta helyzet Győrben, azaz kiírnak egy pályázatot, akkor szívesen jelentkezem rá”. A helyzet mindenesetre halad a tisztulás felé, a múlt hét végén ugyanis a Győri Nemzeti Színházat tizenöt éve igazgató Korcsmáros Györgyöt felfüggesztették állásából, noha szerződése csak három év múlva járt volna le. A városvezetés gazdasági okokra hivatkozik. A felfüggesztés előtt pár nappal a direktor ellen fegyelmi eljárást indított az önkormányzat, mert a felhalmozott deficit pótlására még decemberben 57 milliós póttámogatást kért a közgyűléstől. A másik vádpont ellene, hogy a szorult anyagi helyzet ellenére 23 millióért harminc évre szóló üdülési jogot vásárolt a társulat számára egy bükfürdői apartmanházban.
Sopronban sikeres évad után távozott Szilágyi Tibor igazgató. Noha szerződése csak 2010-ben járt volna le, ősszel érezhette, miképpen fogy körülötte a levegő. Január végén „közös megegyezéssel, érdemei elismerése mellett” távozott, egyéves fizetését kapta meg végkielégítésképpen. Utóda Darvasi Ilona, a budapesti Turay Ida Színház volt igazgatója, akinek a baloldal szerint férje, Nemcsák Károly fideszes elkötelezettségéért cserébe készítettek elő szabad helyet a színház élén. |
|
|
|
|
A feljelentés eszközével eddig csak Sopronban élt a Fidesz. Az új városvezetők mindenütt rástartoltak azokra a pozíciókra, amelyek segítségével a jobboldali befolyást hosszabb távra biztosíthatják – amint azt a rendszerváltás óta megtette minden politikai erő.
LEFEJEZETT APPARÁTUS. Lapunk Sopron mellett több más városi hivatalból is úgy értesült: az apparátust „lefejezték”, még az osztályvezetőket is elbocsátották. Győrben – egy másik módszer szerint – minden, jelenleg betöltött osztályvezetői posztot újra pályáztatnak. Az oktatási és kulturális intézmények vezetőit többnyire békén hagyják, amíg érvényes a szerződésük, néhány színházvezetőt viszont idő előtt kényszerítettek távozásra (lásd a keretes írást).
A kulcspozíciónak mindenütt az önkormányzati vagyonkezelő és szolgáltató cégek vezetői székei minősülnek, elsőként e posztokon cserélik az embereket minden hatalomváltás esetén. Ezúttal annyi az újdonság, hogy több városban a cégszerkezet átszervezésére készülnek. Több városban is a debrecenihez hasonló holding létrehozását tervezik (a modellről lásd a keretben). Nagykanizsán például annak ellenére vagyonkezelőt alapítanak, hogy jelentős vagyontárgy helyi forrásaink szerint már nincs is a város tulajdonában. Sopronban még az előző, baloldali városvezetés gründolt debreceni mintára vagyonkezelő holdingot, amelynek az igazgatóját közvetlenül a választások után menesztették.
Nagykanizsán a logisztikai központot működtető kht. éléről mennie kellett a korábbi vezetőnek, míg Békéscsabán a megyei vízművek éléről távozott a korábbi igazgató. Utódját még nem nevezték meg, de a városban úgy tudják, hogy széke kulcspozíciónak számít, 2007 végén ugyanis hatalmas beruházás indul: uniós projekt keretében modernizálják a szennyvízrendszert.
Szekszárdon az új testület felül akarja vizsgálni a korábbi szerződéseket. A célkeresztben a vízmű és a kommunális hulladékkezelő korábbi privatizációja állhat, ugyanis – mint ahogy azt Horváth István, a város polgármestere lapunknak megerősítette – százszázalékos önkormányzati tulajdonba akarják venni a társaságokat. „Újraírják a fejlesztési elképzeléseket, az önkormányzat vagyonkezelőjénél pedig új, debreceni mintára szerveződő holdingstruktúráról szól a fáma” – tudatta forrásunk, aki szerint hiába választja el Horváth Istvánt három sor Kósa Lajos debreceni városvezetőtől az Országgyűlés négyes szektorában, a szekszárdi polgármester „szinte minden alkalommal valami »debrecenivel« állít haza”. Ebben Horváth István nem talál kivetnivalót, mint mondotta: Esztergomot, Kaposvárt vagy Szombathelyet is követendő példának tartja.
ÍRATLAN SZABÁLY. A politikai illemet, mármint azt a szokást, hogy bizonyos posztokat kap az ellenzék is, több helyütt felrúgta az új jobboldali városvezetés. Egerben még a „régi motorosok” is elhűltek, amikor szembesültek az önkormányzathoz köthető cégek tisztségviselőinek a cseréjére vonatkozó fideszes javaslattal. Az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő (EVAT) Zrt. esetében például a rendszerváltozás óta íratlan, de senki által nem megkérdőjelezett szabály volt, hogy míg az igazgatóságot az aktuális városvezetés, a felügyelőbizottságot az ellenzék dominálja, s utóbbiak jelölik a testületek elnökét is. Ezt a hagyományt első ízben most felrúgta a Fidesz. Az eddig holdingszellemben működő, a debreceni modellt követő működés előnyeit élvező EVAT Zrt.-t az új városvezetés amúgy is átszervezni készül: úgy hírlik, a vállalat résztevékenységeit önálló cégekbe szervezve akarják közvetlenül az önkormányzat alá rendelni.
Szolnokon a logisztikai központ átadásának napján váltották le az előző testület által kinevezett cégvezetőt. Az önkormányzati tulajdonú cégekben, gazdasági társaságoknál a delegált tagok között – szocialista forrásunk szerint – egyszerű névegyezés alapján is felfedezhetőek a Fidesz-frakció tagjainak rokonai, feleségei. A lapunknak név nélkül nyilatkozó forrásunk így összegez: „Érdekes, hogy azért a havi 40-100 ezer forintért nem szégyellik azt sem, hogy a rokoni kapcsolat felismerhető.”
|
A Debrecen-modell
Megkérdőjelezhetetlen mai hatalmi pozícióját annak is köszönheti a legerősebb fideszes városvezető, Kósa Lajos debreceni polgármester, hogy az egymást váltó kormányok színétől függetlenül látványosan fejlődött a keze alatt a város. Az ottani vagyonkezelést országszerte példaként tartják számon, és több helyütt készülnek átvenni a modellt, amely gazdaságilag egyértelműen hatékony, és az éppen hatalmon lévő politikai erő kezében összpontosítja a városüzemeltetést, a beruházásokat és az ingatlangazdálkodást. A mintaadó Debreceni Vagyonkezelő Zrt. (DV Zrt.) 2000-től működik holdingként, tizenöt önkormányzati tulajdonban lévő tagvállalatot tömörít – a többi közt a közműszolgáltatást, az idegenforgalmat, a médiát, és az ingatlanfejlesztést egyesíti -, s 16,3 milliárdos alaptőkéjével Kelet-Magyarország egyik legerősebb vállalata. A holding típusú vagyonkezelés számos előnnyel jár: a bevételek közös kasszába folynak, amelyből a veszteséges cégek, például az önkormányzati médiumokat működtető kft.-k finanszírozhatóak anélkül, hogy bankhiteleket kelljen igénybe venni. A bevételeket havonta tervezik, a tőkével aktív készpénzgazdálkodást folytatnak. Az eszközöket és a szolgáltatásokat nagy tételben, így olcsóbban vásárolják, a piacon minden tekintetben egy mamutcég előnyeivel vesznek részt.
A debreceni sikerek egyik oka az, hogy a társaság felügyelőbizottságában a legerősebb helyi vállalkozók kaptak helyet, így lehetővé vált, hogy a helyi cégek köre és az önkormányzat egyszerre erősödjön, érdekeik közösek legyenek. A modell a politikusokat (és a politikát) eltávolítja a gazdasági ügyektől, a pénzről és vagyonról szóló döntésektől, de mindez csak előnyökkel jár, ha az ellenőrzés megfelelő. Még szocialista párti szakértőnk is úgy fogalmazott: „ez az út”. Bár arra is figyelmeztetett: komoly gazdasági felkészültség kell ahhoz, hogy egy önkormányzati képviselő ebben a rendszerben megértse, miről szavaz. A gazdasági koncentráció lehetővé teszi, hogy egy szűk csoport, 4-6 fő kezében legyen a valódi hatalom.
A modell alkalmazásával szakértőnk szerint „megtisztítható” a városi költségvetés, ugyanis a hiteleket nem a városháza, hanem a vagyonkezelő, illetve annak cégei veszik fel, az önkormányzat a kezességet vállalja. Választások alkalmával hatásos lehet, ha a hivatalban lévő polgármester azzal kampányol: nem halmozott fel adósságot. Debrecenben 45 milliárdos éves költségvetés mellett információnk szerint jelenleg mintegy 18 milliárd értékű kezességvállalása van az önkormányzatnak. |
|
|
|
|
