Orbán Viktor hétfőn a parlamentben visszautasította azt az MSZP-s feltételezést, hogy a kormány pénzügyi érdekből döntött Ramil Safarov átadásáról. „Ugyanakkor nem vagyok meglepve, hogy ezt előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél” – mondta.
A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi joggyakorlat „az volt és az is marad”, hogy ha valakit itt egy bűncselekményért elítélnek, és hazája kéri, a büntetés végrehajtását átengedik. „Eddig is mindig ezt tettük, ezután is ezt fogjuk tenni, ha a nemzetközi jognak megfelelő hivatalos dokumentumok megszületnek” – jelentette ki.
Orbán Viktor elmondta, a kiadatási ügyben összkormányzati egyeztetés volt, számba vették a nemzetközi jogi és diplomáciai szempontokat, és végül arra jutottak: az az igazságos döntés, ha folytatják az említett joggyakorlatot.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának (SVKK) munkatársai szerint Safarov átadása csak egy újabb eleme Azerbajdzsán és Örményország régóta fennálló és megoldatlan konfliktusának, amely az utóbbi években ismét súlyosbodott. Tálas Péter, Csiki Tamás, Gazdik Gyula és Varga Gergely ugyanakkor a magyar döntéshozók hibájának nevezte, hogy nem kértek egyértelmű írásos biztosítékot arra, hogy Ramil Safarov nem kap kegyelmet Azerbajdzsánban. A magyar döntés az azeri katonatiszt átadásáról több okból is a vártnál súlyosabb nemzetközi problémává vált.
Az is bonyolítja a helyzetet, hogy Örményország – a számára kedvezőtlenül megváltozott örmény–azeri erőviszony és Azerbajdzsán felértékelődött nemzetközi helyzete miatt – Safarov elnöki kegyelmét és nemzeti hősként kezelését tudatosan túlreagálja, amiben segítségére van a jelentős nemzetközi érdekérvényesítő képességgel rendelkező örmény diaszpóra – írták a kutatók.
Véleményük szerint növeli a nehézségeket az is, hogy az átadás és a kegyelem azt a látszatot kelti: a budapesti döntéshozók nem vették figyelembe a térséggel foglalkozó elemzők véleményét, amely szerint a megváltozott azeri–örmény erőviszony és a Karabahhal kapcsolatos béketárgyalások kudarca hosszú vagy akár már középtávon egy újabb fegyveres konfliktus lehetőségét rejti magában.
Emellett nem számoltak azzal a nemzetközi vélekedéssel, hogy a karabahi status quo bármilyen megkérdőjelezése vagy megbontása olyan feszültséget gerjeszthet, amely kiszámíthatatlan geopolitikai átrendeződésekhez vezethet a térségben, ez pedig alapvetően sérti a dél-kaukázusi térségben érdekelt nagyhatalmak törekvéseit – mutattak rá.
Mint megírtuk, Szabó Máté ombudsman Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől vár teljes körű tájékoztatást az ügyről, és kéri az azzal kapcsolatban keletkezett dokumentumokat is.
