Kézi vezérlés

Előfordulhat, hogy az embernek sürgősen nagy összegű készpénzre van szüksége; Ázsiában már ez esetben sem mindenütt kell megvárni a bankfiók nyitását. Az ügyfél egyszerűen csak odatartja az ujját a bankautomatához, s a gép nagy biztonsággal azonosítja őt az ujjában lévő erek mintázata alapján, és utána rögtön akár több ezer dollárnak megfelelő helyi valutát is felvehet. Ez nem egy sci-fi filmből való jelenet, hanem több japán bank által már ma is kínált „éles” szolgáltatás.

A biometrikus, vagyis az ember valamilyen egyedi testi jellemzőjét felhasználó azonosítás nyilván nagyobb biztonságot nyújt a csalások ellen egy egyszerű PIN-kódnál, így az egyszerre felvehető összeg is magasabb. A mindenkinél egyéni mintázatot a Hitachi készüléke egy infravörös-közeli fénnyel tapogatja le az ügyfél mutatóujjából, így nem is kell hozzáérni a készülékhez. A technológia nagy előnye például az ujjlenyomatos azonosításhoz képest, hogy az erek a testen belül találhatók, rajzolatuk így még az ujjlenyomatnál is sokkal nehezebben hamisítható. E mellett az eljárás megbízhatósága is jobb, mert nem befolyásolják például sebek, a vizes kéz, és a trillerekből ismert morbid megoldásokkal sem törhető fel az egyéni „kód”, hiszen az erekben vérnek is kell folynia…

Hasonló biometrikus azonosítási technológiával rendelkezik a Fujitsu is, annyi az eltérés, hogy e rendszer az egyik tenyér érmintázatát vizsgálja. A japán bankok így gyakorlatilag két csoportra oszlottak a két rivális alkalmazás mentén. Ez majd akkor lehet probléma, ha a technológia fokozatos terjedésével az ügyfelek ezért nem tudnak bármelyik ATM-ből pénzhez jutni. A japán automatikus azonosító rendszerek szövetsége (JAISA) szerint a japán banki automatáknak körülbelül 20 százaléka rendelkezik jelenleg érmintázat olvasóval, és tavaly 70 millió dollár értékben vásároltak ilyen technológiát.

Az emberi ujj azonban nem csak a pénzfelvételben segíthet, hanem a vásárlásban is. Szingapúrban a Citibank ügyfeleinek néhány helyen (étterem, színház, lemez- és ruhaboltok) nem szükséges a bankkártyájukat lehúzatni, elegendő, ha ráteszik az ujjukat egy ujjlenyomat-leolvasó terminálra, majd beütik az azonosító kódjukat, s már mehetnek is a megvásárolt termékkel. Ahhoz, hogy ezt az ingyenes szolgáltatást igénybe lehessen venni, egyszeri regisztráció szükséges a banknál, amikor rögzítik az ujjlenyomatot. A szingapúriakat különböző kedvezményekkel is ösztönözni próbálják erre a fizetési módra, a biometrikus technológia elterjedését azonban több tényező is hátráltatja.

„Magyarországon a közeljövőben nem várható, hogy biometrikus azonosítóval szerelik fel a bankautomatákat. Ehhez egyrészt az összes ATM-et le kellene cserélni, másrészt pedig adatvédelmi kérdések is felmerülnek. Sokan nem örülnének annak, ha a bank levenné az ujjlenyomatukat, hiszen manapság ez sokkal inkább egy rendőrségi procedúrához kötődik” – hangsúlyozza Rónaszéki Péter, a Magyar Bankszövetség IT-biztonsági munkacsoportjának vezetője. Bankon belüli beléptető rendszerre azonban már itthon is van olyan példa, ahol a szerverszobát védik ujjlenyomat-azonosítóval.

Munkaidő-nyilvántartásra, illetve a beléptetésre már egyéb cégek is használnak biometrikus rendszereket, hogy javítsák a munkamorált és növeljék üzleti adataik biztonságát. A legelterjedtebbek az ujjlenyomat-azonosítók, de például koszos, poros környezetben ezeknél jelentősen romlik a felismerés hatásfoka. Ritka esetben az is előfordulhat, hogy egy munkatársnak nincs értékelhető ujjlenyomata, márpedig egy vállalatnál fontos szempont, hogy mindenki biztosan tudja használni az alkalmazott rendszert. A legújabb eszközöket már átverni sem könnyű, ugyanis azt is fel tudják ismerni, hogy élő szövetet vagy műujjat helyeztek-e rá. Egy másik módszer a kéz geometriájának az elemzése. „A dolgozó megadja az egyedi kódját, odateszi a terminálra a kezét, amely hőkamerával készít arról egy háromdimenziós képet, és a körülbelül 90 mért értéket a megadott azonosító alapján összehasonlítja a tárolt mintával” – magyarázza az eszköz működését Otti Csaba, a Login Autonom Kft. ügyvezetője.

Az 500-700 ezer forint körüli kézgeometria, illetve 100-300 ezer forintba kerülő ujjlenyomat azonosítók általában 6-12 hónap alatt megtérülnek, azonban adatvédelmi problémákat is felvetnek. „Fontos, hogy előre tájékoztassanak mindenkit arról, hogy mi fog történni, s hogyan használják a rendszert és az adatokat. Ha a belépők azonosítására szolgál egy ujjlenyomat-olvasó, akkor nem lehet például azt is megnézni a segítségével, hogy ki használt egy adott számítógépet” – hívja fel a figyelmet Szabó Máté adatvédelmi szakértő. A legkényesebb esetek azok, amikor a felvett adatok egy központi adatbázisba kerülnek, hiszen ilyenkor követhetetlenné válhat a felhasználás módja. A legtöbb biometrikus rendszer azonban ma már nem az ujjlenyomatot vagy a kéz formájának a képét tárolja, hanem olyan egyedi kódsorozatot képez, amelyekből nem állítható vissza az eredeti kép.

A biometriával kapcsolatos előrejelzések ugyanakkor azt mutatják, hogy a technológia terjedni fog. Az International Biometric Group jelentése szerint az ebből származó bevételek világviszonylatban a 2007-re becsült 3 milliárd dollárról 2012-re közel 7,5 milliárd dollárra nőhetnek, és ebben kiemelt szerep jut a különböző kormányzati biometrikus személy-azonosító programoknak (például biometrikus útlevél vagy személyi igazolvány). A Gartner piackutató cég múlt év végi tanulmánya szerint e szisztémák használata munkaidő-nyilvántartásra két éven belül széles körben elterjedhet, ám a bankautomatáknál erre még 5-10 évet várni kell.