Egy darabig még nem csitul el a Morgan Stanley szerint a pénzpiacok elmúlt hetekben kezdődött zűrzavara, annak ellenére sem, hogy a központi bankok dollár- és eurómilliárdokkal igyekeztek a rozsdásodó piaci fogaskerekeket megolajozni. Ebben az időszakban nagy árfolyam-kilengésekre lehet számítani a főbb devizák, így a svájci frank piacán is.
Hosszabb távon valószínűleg magához tér a részvény- és a kötvénypiac is, s lassacskán újra beindul a carry trade, vagyis az alacsonyabb kamatozású devizában – tipikusan ilyen a japán jen és a svájci frank – felvett hitelek magasabb kamatú devizába való befektetése, bár valószínűleg szerényebb mértékben, mint ahogyan az a válság előtt ment.
A svájci frank árfolyamának alakulásában általában devizapiaci folyamatok játszottak döntő szerepet, ám ez a jövőben változhat, s ez érzékenyen érintheti a frankban eladósodottakat. A svájci nemzeti bank (SNB) legutóbb júniusban emelte irányadó kamatát, ám a Morgan Stanley szerint ezt szeptemberben egy újabb hasonló lépés követheti. A svájci gazdaság ugyanis erős tempóban növekszik, s valószínűleg az elmúlt hetek pénzpiaci válsága sem érinti különösebben. A befektetési bank ezért lassú, de folyamatos kamatemelési sorozatra számít.
Kétségtelen, hogy ha az eurózóna tüsszent egyet, akkor Svájc is elkapja a náthát, ám az elmúlt időszakban gyengült a frank, s ez, úgy tűnik, elegendő védelmet biztosít az export jövedelmezősége fenntartásához, s így az EU gazdasági gyengüléséből eredő hatás feltartóztatásához. Ráadásul az amerikai gazdaság lassulása sem érinti annyira kedvezőtlenül a svájci kivitelt, mert az elmúlt években az ázsiai és a feltörekvő piacokhoz számító országokba irányuló export súlya növekedett, míg az Egyesült Államokba irányuló csökkent.
A svájci gazdaság erősödéséhez hozzájárul az is, hogy a belföldi szerkezeti változások elkezdik éreztetni hatásukat. A munkaerőpiac liberalizálása például jól látszik a második negyedéves adatokon: a foglalkoztatottak száma 2,4 százalékkal emelkedett, ami 2000 óta a legmagasabb ütem. A betöltetlen álláshelyek indexe 32 százalékkal emelkedett, s ez arra utal, hogy a foglalkoztatottak száma, s így a belföldi fogyasztás is tovább nő majd. Hasonló tendenciákra számítanak a svájci vállalkozások is, például a KOF kutatóintézet egyik friss, már a pénzügyi krízis idején készített konjunktúra indexe alapján.
A Morgan Stanley ezek alapján úgy véli, a svájci monetáris politika fokozatosan felhagy azzal, hogy a világ devizapiaci mozgásai függvényében határozza meg kamatpolitikáját, s egyre nagyobb súlyt képvisel majd a belföldi gazdasági folyamatok hatása. Márpedig ez utóbbi szigorúbb monetáris politikát, s így kamatemeléseket hozhat.
