Valószínű azonban, hogy bolygónk légkörében hasonló nagyságrendű módosulások zajlanak. Ezek egyike lehet az úgynevezett világító éjjeli felhők számának gyarapodása az égbolton. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei szerint e képződmények elszaporodása egyértelműen a globális klímaváltozás következménye.
A meteorológusok ma úgy vélik, hogy a világító éjjeli felhők az 1800-as években, tehát az ipari forradalom kezdete körüli időkben jelentek meg, korábban egyszerűen nem, vagy alig létezhettek. E kékes fénnyel világító fellegek érdekessége, hogy nem befolyásolják az időjárást. Jégkristályból állnak, 30-80 kilométer magasan vannak, és túl vékonyak ahhoz, hogy nappali fénynél észrevehetők legyenek. Naplemente után azonban, amikor az égbolt elsötétül, a horizont alatt lévő Nap fénye megvilágítja ezeket, és a felhőket alkotó jégkristályok visszaverik a fényt.
E képződmények normális esetben a sarkvidékeken gyakoriak, újabban azonban egyre többször láthatók a pólusoktól távol – így Magyarországon is. Az AIM nevű NASA-műhold segítségével végzett mérések is igazolják a földi megfigyeléseket: valóban több a világító felhő. Sőt, ez az utóbbi 27 év efféle felhők előfordulására vonatkozó adatbázisának vizsgálatából is kiderül. A jelenség oka a kutatók szerint az, hogy az üvegházhatás fokozódásával az alsóbb légrétegekben felhalmozódó szén-dioxid leszigeteli a Földet. Az atmoszféra magasabb régiói így hidegebbek, vagyis intenzívebb a jégkristály-képződés, miáltal több a világító felhő is. A kutatók most a felső légréteg lehűlésének hosszú távú következményeit vizsgálják.