Fazekas Sándor kiemelte: az utóbbi 2-3 év kedvező időjárási feltételeket teremtett a parlagfű terjedéséhez. Ennek ellenére a lakosság, az önkormányzatok és az állam összefogásának köszönhetően az elmúlt 3 évben a gyomnövény virágporának koncentrációja 40 százalékára csökkent.
A politikus emlékeztetett, a parlagfű néhány évtizede még szinte ismeretlen volt a Kárpát-medencében, özönfajként mindössze ennyi időre volt szüksége, hogy elterjedjen. A növény által okozott óriási egészségügyi és gazdasági károk jelentőségét felmérve az elmúlt évek egyik legfontosabb feladata volt megfelelő információkkal ellátni az embereket ahhoz, hogy egyáltalán felismerjék – tette hozzá.
Kiirthatlan?
A másik fontos kérdés úgy szólt: ki lehet-e egyáltalán irtani ezt a gyomot. Fazekas Sándor szerint a kormány erre válaszként több, mára hatékonynak bizonyult lépést tett. Ezek egyikeként 2011-ben elkezdődött a fertőzött területek légi felderítése, 2012-ben elfogadták a védekezésről szóló akciótervet és létrehoztak egy korszerű, internetes parlagfű-bejelentő rendszert is.
Utóbbira tavaly 549 jelzés érkezett, melyek közel 50-50 százalékos arányban érintettek bel- és külterületeket. A földhivatalok ugyanakkor 4,1 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosított parcellát ellenőriztek és a szakhatóság a mentesítés hiánya miatt összesen 121 millió forint bírságot szabott ki – közölte a miniszter.
Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke felidézte: 2007-ben a megyei önkormányzat összefogott a településekkel, miután az áttörő eredményhez az egyéni parlagfű-mentesítés kevésnek bizonyult. Akkor 4 millió forinttal indították el a programot, az elmúlt 8 év pedig a pályázható forrásokra épülő kezdeményezés sikerét bizonyította. Hangsúlyozta: tavaly a Vidékfejlesztési Minisztérium több mint 10 millió forinttal támogatta az erre a célra létrehozott megyei alapot és a tárca idén ugyancsak jelentős összeggel segíti az országosan is példa értékű akciót.
