Az év első negyedévében az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos állomány-növekedése, amelynek hatásaként a piacon lévő állampapírok közel egynegyede e szektor tulajdonába került. A nem-rezidensek ismét jelentősen növelték állampapír-állományukat és – megtartva piaci vezető szerepüket – piaci részesedésüket is, miközben a lakossági befektetők állománya és súlya csökkent.
Az előző két negyedévhez hasonlóan, az I. negyedév során valamennyi szektor árfolyamnyereséget ért el állampapírpiaci portfólióján. A tőzsdei részvények esetében a nem pénzügyi vállalatok és a nem rezidensek vásárlóként, míg a többi szektor nettó eladóként szerepelt, ugyanakkor a tulajdonosi szektorok szerinti megoszlásban számottevő változások nem történtek. A tőzsdei részvényeken ezúttal is valamennyi szektornak árfolyamnyeresége keletkezett.
Az I. negyedévben az előző negyedévinél nagyobb mértékben növekedett a befektetési jegyek piaci értéken számított, forgalomban lévő állománya. Befektetésijegy-portfóliójukon a legnagyobb árfolyamnyereséget a háztartások, illetve a biztosítók és nyugdíjpénztárak érték el, azonban a piaci állomány emelkedését főként a befektetési jegyek forgalomban lévő darabszámának növekedése okozta
Állampapírok
Az állampapírok piaci értéken számított állománya 2005. I. negyedévében 9244,8 milliárd forintra (4,2 százalékkal) emelkedett. A növekedést az államkötvények állományának 4,8 százalékpontos emelkedése, továbbá a kincstárjegyek piaci értéken számított állományának 2,5 százalékpontos növekedése eredményezte. Az állampapírok árfolyamának emelkedése 86,5 milliárd forinttal növelte az állomány nagyságát, miközben számottevően emelkedett a névértéken számított forgalomban lévő állomány nagysága (a nettó kibocsátások hatása 286,1 milliárd forint volt). A két folyamat együttes eredményeként a piaci értéken a forgalomban lévő állomány 372,6 milliárd forinttal növekedett a negyedév során.
A háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke 53,1 milliárd forinttal csökkent, amely kizárólag a lakossági befektetők tényleges eladásának tulajdonítható, hiszen a szektor a portfólióján 3,0 milliárd forint árfolyam-nyereséget ért el. A lakosság birtokában lévő államkötvény-állomány 8,2 milliárd forintos emelkedése mellett, 61,3 milliárd forinttal csökkent a szektor tulajdonában lévő rövid lejáratú állampapírok piaci értéken számított állománya.
A külföldi befektetők (nem–rezidensek) az I. negyedévben ismét nettó állampapír-vásárlók voltak, ezúttal 96,7 milliárd forint értékben, emellett portfóliójukon 36,1 milliárd forint nagyságú árfolyamnyereséget is elértek. Mindezek eredményeként a nem-rezidensek tulajdonában lévő állomány – az előző negyedéves hasonló mértékű emelkedést követően – újabb 132,8 milliárd forinttal növekedett, így a szektor súlya a forgalomban lévő összes állampapír-állományban az 1998. év végi 8,0 százalékhoz, illetve a 2000. év végi 15,3 százalékhoz képest 2005. I. negyedév végére 28,9 százalékra emelkedett.
A pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állomány árfolyamértéken 306,8 milliárd forinttal nőtt az I. negyedévben. A szektor állampapír-befektetései a 45,9 milliárd forintnyi árfolyamnyereség következtében is emelkedtek, ugyanakkor a szektor tulajdonában lévő állomány jelentős gyarapodásának fő oka az volt, hogy a pénzügyi vállalatok 260,9 milliárd forint értékű nettó vásárlást hajtottak végre a vizsgált időszakban. Mindezek hatására a pénzügyi vállalatok állampapírpiaci súlya 53,8 százalékról 55,0 százalékra növekedett.
A biztosítók és nyugdíjpénztárak állampapír-állománya – a több éve tartó tendenciának megfelelően – 147,2 milliárd forinttal emelkedett, ami piaci részesedésük 0,6 százalékpontos gyarapodását eredményezte. Az egyéb monetáris intézmények állampapír-állományának értéke 91,6 milliárd forinttal emelkedett, amelynek következtében részesedésük 0,1 százalékponttal nőtt. Az egyéb pénzügyi közvetítők 57,7 milliárd forinttal növelték állományukat, így állampapírpiaci részesedésük 4,6 százalékra gyarapodott. A fenti változások eredményeképpen az utolsó két negyedévben a biztosítók és nyugdíjpénztárak váltak a pénzügyi vállalatok legjelentősebb részesedéssel rendelkező alszektorává, megelőzve az egyéb monetáris intézményeket.
A nem pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állampapírok állománya – az előző éves mérséklődést követően – az I. negyedév végére ismét, 13,9 milliárd forinttal csökkent. A szektorba tartozó vállalatok a negyedév során 15,0 milliárd forint értékben nettó eladók voltak, miközben a birtokukban lévő állományon 1,2 milliárd forint értékű árfolyamnyereséget értek el. A nem pénzügyi vállalatok részesedése a forgalomban lévő állampapírokból így további 0,3 százalékponttal mérséklődött. 1997 óta a nem pénzügyi vállalatok állampapírpiaci részesedése lassú, fokozatos gyengülés eredményeképpen egyharmadára zsugorodott. Az államháztartás részesedése, illetve az államháztartás tulajdonában lévő állampapírok piaci értéken számított állománya – a szektor nettó eladása miatt – kismértékben csökkent az elmúlt három hónap folyamán.
Tőzsdei részvények
A tőzsdei részvények állománya piaci értéken az I. negyedévben 797,7 milliárd forinttal (15,6 százalékkal) tovább nőtt, így március végén 5926,8 milliárd forintot tett ki. (A negyedév során a tőzsdei részvények állománya februárban elérte történelmi maximumát.) Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ebben a negyedévben a kapitalizáció emelkedése csaknem teljes egészében a papírok árfolyamának növekedéséből származott, amely 795,9 milliárd forintot tett ki. További 2,0 milliárd forint növekedés két cég újabb részvénycsomagjának tőzsdei bevezetéséből adódott. Az előbbiekkel ellentétesen hatott ugyanakkor egy – 0,2 milliárd forint piaci értékű – részvényt kivezettek a tőzsdéről.
A háztartások részvényeladása – az előző negyedévhez hasonlóan – újból meghaladta a vásárlások értékét (ezúttal 9,3 milliárd forinttal). A háztartásoknak ugyanakkor 33,0 milliárd forint árfolyamnyeresége keletkezett, így összességében a háztartások részvényállománya 23,8 milliárd forinttal emelkedett. Március végén a tőzsdei részvényeknek 3,9 százaléka volt a háztartások tulajdonában. Ezen publikáció 1997. évi bevezetésekor tapasztalt 9,4 százalék óta ilyen alacsony még nem volt a háztartások részesedése.
A külföldi befektetők ebben a negyedévben is nettó részvényvásárlók voltak, 12,2 milliárd forint értékben, s egyidejűleg 624,8 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett a portfóliójukon. Ezek együttes hatására – figyelembe véve az egyik részvény kivezetésének 0,1 milliárd forintos csökkentő hatását is – a nem-rezidensek részvényállománya 636,8 milliárd forinttal emelkedett, és részesedésük 0,3 százalékponttal, 78,3 százalékra nőtt. A külföldi befektetők aránya utoljára öt évvel ezelőtt volt ennél magasabb (akkor pontosan 80 százalékot ért el). A pénzügyi vállalatok ebben a negyedévben is nettó eladók voltak a tőzsdei részvények piacán, összességében 13,9 milliárd forint értékben. Ezzel párhuzamosan 55,4 milliárd forint árfolyamnyereségük keletkezett, így tőzsdei részvényállományuk összességében 41,5 milliárd forinttal nőtt. A szektor részesedése az első negyedévben 0,1 százalékponttal, 6,3 százalékra mérséklődött. A nem pénzügyi vállalatok – szemben az előző negyedévvel – 16,9 milliárd forint értékben nettó vásárlók voltak. Mivel 22,1 milliárd forint árfolyamnyereségük keletkezett, így a szektor tőzsdei részvényportfóliójának értéke összességében 38,9 milliárd forinttal emelkedett.
Részesedésük az előző negyedéves – főként három cég tőzsdéről való kivezetéséből adódó – jelentős csökkenés után, 2005. I. negyedévben lényegesen nem változott. Az államháztartás nettó 4,0 milliárd forint értékben adott el tőzsdei részvényeket, ugyanakkor 60,6 milliárd forint árfolyamnyereségre tett szert. E két tényező együttes hatására 56,6 milliárd forinttal nőtt az államháztartás tulajdonában lévő állomány, míg részaránya a negyedév folyamán 0,1 százalékponttal mérséklődött, és március végén a tőzsdei részvények 7,4 százalékával rendelkezett.
Befektetési jegyek
A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken a I. negyedévben 1068,3 milliárd forintról 1367,2 milliárd forintra (28,0 százalékkal) nőtt, miközben egyes tulajdonosi szektorok részesedése lényegesen nem változott. Az állományemelkedés túlnyomó részben – a 243,3 milliárd forint értékű – tranzakciókból származott, míg a befektetési jegyek árfolyamának növekedése 55,6 milliárd forint volt. E két hatás együttes eredményeként emelkedett a befektetési jegyek nettó eszközértéke 298,1 milliárd forinttal a negyedév során. A legmagasabb részarányt képviselő szektoroknál – háztartásoknál, a nem pénzügyi vállalatoknál, és a pénzügyi vállalatoknál – ebben a negyedévben érte el a befektetési jegyek állománya az eddigi legmagasabb értéket.
A háztartások tulajdonában lévő befektetési jegyek állománya a I. negyedévben piaci értéken számítva 238,8 milliárd forinttal emelkedett. A szektor 194,6 milliárd forint értékben bruttó vásárló volt, emellett a lakossági befektetők portfóliójukon 44,2 milliárd forint árfolyamnyereséget értek el. Mindezek következtében a háztartások részesedése 1,5 százalékponttal emelkedett a forgalomban lévő befektetési jegyek állományában.
A külföldi befektetők tulajdonában lévő állomány 0,5 milliárd forinttal csökkent, az összes állományban való részesedésük 0,3 százalékponttal mérséklődött. A pénzügyi vállalatok összességében 27,5 milliárd forinttal növelték a befektetési jegyek állományát. E növekedés – a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők kivételével – valamennyi alszektornál megfigyelhető. Az előző negyedévhez hasonlóan, a biztosítók és nyugdíjpénztárak állománya növekedett a legnagyobb mértékben (16,3 milliárd forinttal), ennek eredményeként részesedésük 2001 óta közel négyszeresére emelkedett a befektetési jegyek piacán. Az egyéb pénzügyi közvetítők március végére másfélszeresére emelték eddigi befektetéseik állományát.
Annak ellenére, hogy a pénzügyi vállalatok birtokában lévő állomány növekedett, a szektor részesedése a forgalomban lévő befektetési jegyekből 1,3 százalékponttal csökkent. A nem pénzügyi vállalatok befektetéseinek értéke ebben az időszakban 20,9 milliárd forinttal növekedett, piaci részesedésük azonban 0,2 százalékponttal csökkent. Az államháztartás szektorában is emelkedett 6,4 milliárd forinttal a befektetési jegyek állománya, amit túlnyomó részben a helyi önkormányzatok befektetéseinek 6,0 milliárd forintos növekedése eredményezett.
