Folyamatos átalakulás
A honvédelem intézményrendszere a rendszerváltoztatás óta szinte folyamatos változtatásokon megy keresztül, a honvédelmi tárca a minisztériumi szervezet intenzív racionalizálását kezdte meg az ÁSZ-jelentés készítésének időszakában. Az átalakított minisztérium 2005 áprilisától kezdte meg az új szervezeti rend szerinti működését, így az ÁSZ csak a jóváhagyott működési dokumentumok alapján tudta megállapítani, hogy a funkcionális összevonásokkal a HM felépítése egyszerűsödött, a hivatali apparátus létszáma több mint negyedével csökkent, a jogszabályokkal összhangban álló minisztériumi szervezeti és működési szabályt hagytak jóvá.
A honvédség átalakításának koncepciója a NATO tagországgá válást követően nem volt stabil, a változó elvárások és elképzelések miatt több részletes, hosszú távú terv is készült a haderő átalakítására, fejlesztésére, de ezek egyike sem bizonyult időtállónak – írja az Állami Számvevőszék jelentése. A honvédelmi tárcánál végzett ellenőrzések kérdésesnek tartják a haderő hosszabb távon történő finanszírozhatóságát.
A haderő-átalakítás folyamatában szinte állandóan napirenden volt a honvédség létszámcsökkentése. Ezt különösen a rendszerváltást követő időszakban a költségvetési megtakarítások generáltak, ugyanakkor a hosszú távra szóló, megalapozott koncepció hiányában a létszámcsökkentések nem jártak az erre vonatkozó országgyűlési határozatokban megfogalmazott strukturális átalakulással. A 2000-2004 között a létszámcsökkentések mellett folyamatosan nőttek a személyi jellegű kiadások és azok járulékai. Bár azok aránya az összköltségvetésen belül nem változott, 38,4 – 42,8 százalék közötti sávban mozgott.
Kockázatos átalakítás
A számvevőszék felhívja a figyelmet a haderő-átalakítás tervezési és finanszírozási kockázataira. A haderő-átalakítási koncepciók megalapozásában kockázatot jelentett, hogy a szövetségi követelmények jelentős részének azonosítása, feldolgozása, alkalmazása, valamint a nemzeti doktrínák, szabványok kidolgozása elhúzódott, ami közvetve nem tette lehetővé a követelmények költségeinek teljes körű kimutatását. Az átalakulás bizonytalanságot okozott a beszerzési, fejlesztési programok megvalósításában.
Az ország nemzeti és NATO kötelezettségei teljesítésére alkalmas képességek kialakítása csak 2002-től, a védelmi felülvizsgálat elrendelésével került előtérbe – írja a jelentés. Ennek eredményeként meghatározott ambíciószint elérése érdekében kidolgozott 10 éves terv finanszírozhatóságában jelent kockázatot a költségvetésnek.
Javaslatok
Ezért az ÁSZ javasolja a kormánynak, hogy gondoskodjon a honvédség hosszú távú finanszírozhatóságáról, az éves költségvetési törvény megtárgyalásánál a védelmi költségvetés érdemi megvitatását.
A honvédelmi miniszternek többek között azt javasolja a számvevőszék, hogy gondoskodjon a honvédség képesség-fejlesztésének tervezésénél a hiányosságok felszámolásáról, a hiányzó doktrínák elkészítéséről és a haderő-fejlesztési törzskönyvek pontosításáról, a logisztikai ellátórendszer ésszerűsítéséről, követelje meg az informatikai infrastruktúra biztonságos működését. Az ÁSZ kifogásolta a számviteli fegyelem hiányát, így annak haladéktalan betartására szólította fel a honvédelmi minisztert. Ezen felül sürgette, hogy a miniszter vizsgáltassa felül a HM alapítású részvénytársaságok kapacitás fenntartási kötelezettségét, gondoskodjon azok működésével kapcsolatos vagyonkezelési jogviszony rendezéséről, a számviteli hiányosságok megszüntetéséről, továbbá vizsgálja meg az esetleges kiszervezés lehetősédét.
HM-reakció
A Honvédelmi Minisztérium (HM) nem vitatja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését. Az MTI-hez szerdán eljuttatott HM-közlemény kiemeli, hogy a tárca 2001-2004 közötti irányításáról, gazdálkodásáról szóló ÁSZ-jelentés “nem tartalmaz olyan megállapításokat, illetve javaslatokat, amelyek a HM-re nézve elmarasztalóak lennének, törvénytelenséget és súlyos szabálytalanságot pedig nem talált. A jelentésben megfogalmazott javaslatok egy része a már megvalósult, kisebb része a megvalósulás stádiumában lévő folyamatokra vonatkozik”.
A tárca nem vitatja az ÁSZ-jelentésnek azt a megállapítását, amely szerint a költségvetés csökkentése kockázati tényezőt jelent a feladatok maradéktalan végrehajtása terén.
