Ha lefújják a meccset, nem kaphat senki sárgalapot – így gondolják azoknál a kereskedelmi társaságoknál, amelyek az elmúlt hónapokban vitába keveredtek a vám- és pénzügyőrséggel a fuvarköltségek elszámolása ügyében. Úgy vélik, utólag nem lehet másmilyen mércével mérni, kivált, ha a bíró a rendes játékidőben nem észlelt szabálytalanságot.
A vita kiváltó oka annak a csaknem harmincesztendős gyakorlatnak a megváltoztatása volt, amellyel az importőr cégeknél a konténeres áruk vámolása során a fuvarköltségeket kezelték. A konténerek pontos szállítási költsége még nem ismert, amikor az áru megérkezik, és kezdeményezik a vámkezelést. Ezért az érintett cégek egy előzetesen kalkulált fuvarköltséget jelöltek meg a vámáru-nyilatkozaton. „Az uniós csatlakozásig érvényben volt szabályok szerint, amennyiben az előzetesen becsült és a tényleges fuvarköltségek közötti eltérés nem haladta meg a 20 százalékot, akkor nem kellett helyesbíteni az eredeti nyilatkozatot” – magyarázza Király Gyula, a konyhai felszereléseket forgalmazó kaposvári Korona Kereskedelmi és Szolgáltató (KKSZ) Kft. ügyvezető igazgatója. A fináncok a vámkezeléskor és az utóellenőrzések során is ezt a 20 százalékos tolerancia szabályt alkalmazták 2004. május elsejéig, amikor azonban megváltoztak a játékszabályok. A mostanság kibontakozó jogértelmezési vita a csatlakozás előtti időszak utólagos ellenőrzése miatt robbant ki.
Az érintett kereskedelmi cégeknek egyszer csak feltűnt, hogy az utóellenőrzések során a vámosok olyan, az uniós csatlakozás előtti esetekre is vámhiányt állapítottak meg, amelyeket korábban rendben lévőnek találtak. Olyan szállítmányokról van szó, amelyeknél a vámteher megállapítását követően kiderült, hogy a tényleges és az előre becsült fuvarköltségek ugyan nem egyeznek, de az eltérés nem nagyobb a már emlegetett 20 százaléknál. Azt gyanítják, a vámosok – a bevételek gyarapításának egyébként méltányolható szándékával – utasítást kaptak, hogy ott is hibát találjanak, ahol egyébként ennek nem sok esélye van. „Nem értjük a dolgot. A vámosok vagy az uniós csatlakozást megelőző huszonkilenc évben értelmezték tévesen az idevágó jogszabályokat és rendelkezéseket, vagy most, az utóbbi két hónapban értelmezik azokat rosszul” – mondja Király Gyula.
 |
|
Ki mit mond?
KERESKEDŐK. Az uniós csatlakozás előtti időszakot vizsgálva a vámhivatal a fuvarköltségek vámbevallásainak ellenőrzésekor olyan szabályokat alkalmaz, amelyek akkor még nem voltak érvényben, s pótlólagos befizetésre kötelezi a cégeket, jóllehet az egyszer már nem kifogásolt vámbefizetést nem lehetne utólag felülvizsgálni. Ráadásul 5 napon belül fizetni kell, s a cégek csak ezután fellebbezhetnek.
VPOP. Mindössze az eljárási szabályokat egységesítették.
VJASZSZ. A szervezet vámtagozatának vezetője szerint a VPOP helytelenül jár el, ha az uniós belépést megelőző időszakra vonatkozóan a csatlakozást követően életbe lépett szabályok szerint ítéli meg az utóellenőrzések során az egyes ügyeket. A cégek nyerni fognak, ha beperelik a VPOP-t. |
|
|
|
|
EGYSÉGESÍTÉS? A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) által, érdeklődésünkre kiadott közleményből mindössze annyit lehet megtudni, milyen előírások szabályozzák az uniós csatlakozás előtti időszakra vonatkozó utólagos ellenőrzéseket. Ezek lényege, hogy a csatlakozást követően a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2004-es – az idén novemberben törvényerőre emelkedett – pénzügyminiszteri rendelet a meghatározó. A csatlakozás előtti időszakra vonatkozóan viszont az akkor érvényben volt szabályokat kell alkalmazni. A közleményhez Sipos Jenő, a VPOP szóvivője hozzátette: azt tapasztalták, hogy az egyes vámhivatalok eltérő módon értelmezik azt az uniós csatlakozással és a közösségi vámjog átvételével hatályon kívül helyezett 1996-os rendelkezést, amely egyebek mellett a 20 százalékos tolerancia szabályt is tartalmazta. Ezért augusztus 30-án kiadtak egy utasítást az eljárások egységesítése érdekében. Papíron tehát minden a legnagyobb rendben van, a VPOP közleményét olvasva nem tudni, miért aggódnak az érintett kereskedő cégek.
A KKSZ Kft. ügyvezetője számára azonban úgy tűnik, mást mondanak, és mást csinálnak a vámosok. Az országos parancsnokság hivatalos közleményével ellentétben, a cégnél a közelmúltban tartott, az uniós csatlakozást megelőző időszakra vonatkozó utólagos ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvekben 202 olyan esetben emlegetnek vámhiányt, amelyekben a tényleges és az előre becsült fuvarköltség különbsége nem haladta meg az ominózus 20 százalékot.
„A vámhatóság helytelenül jár el, ha az EU-tagságot megelőző időszakra vonatkozóan a csatlakozást követően életbe lépett szabályok szerint ítéli meg az utóellenőrzések során az egyes ügyeket” – mondja Fekete Antal, a Vám, Jövedéki és Agrárszolgáltatók Szövetsége (VJASZSZ) vámtagozatának vezetője. Az érintett cégek tehát szerinte nyugodtak lehetnek: ha perre viszik a dolgot, „csont nélkül” megnyerik azt. Kérdés, mikor?
AZONNALI BEFIZETÉS. Az utólagos ellenőrzések során feltárt vámhiányt ugyanis – ha a jegyzőkönyvek alapján elkészülnek a határozatok – öt napon belül be kell fizetniük, azután lehet csak fellebbezni. Első körben a VPOP-nál, majd polgári peres eljárásban kérhetnek jogorvoslatot. Információink szerint már tíz ilyen ügyben perelték be a hatóságot. A kaposvári cég esetében a szerintük szabálytalanul kimutatott vámhiány 3-4 millió forintot tehet ki, a bírósági eljárás költségét az ügyvezető igazgató legalább 3 millióra becsüli, miután mind a 202 esetben egyenként kell majd fellebbezni. Azt nem tudni, pontosan hány magyarországi céget érinthetnek ezek az utóellenőrzések; Király Gyula szerint több ezer olyan vállalkozás működik, amely folyamatosan importál különböző árukat konténerben.
Némi vigaszt jelenthet, hogy a VPOP-nak a peres eljárás végeztével kamatostul kell majd visszafizetnie a jogtalanul megállapított és beszedett vámot. Talán érthető, hogy a fuvarköltség ügyében fenyegetett cégeknél azt vélelmezik: az illetékesek a jelenlegi költségvetési pénzszűkét igyekeznek minden lehető eszközzel, akár jogtalanul megállapított vámhiány beszedésével is enyhíteni.
