Ismerős a szöveg, mintha már hallottuk volna valahol – súghattak össze idősebb, sokat próbált amerikai autó ipari szakszervezeti vezetők, amikor Steve Miller, a Delphi júliusban kinevezett vezérigazgatója a javadalmazási rendszer átalakításának tervét ismertette. Huszonöt évvel ezelőtt a Chrysler megmentője, Lee Iacocca hasonló önmérsékletet kért a munkavállalóktól, jobbján Millerrel. A Delpi alkalmazottainak bizakodásra adhat okot, hogy Iacocca a Chryslert nemcsak kihúzta a kátyúból, de fel is virágoztatta, Miller pedig jó tanítványnak bizonyult. Az utóbbi évtizedekben számos amerikai társaságot állított talpra, látszólag vesztett helyzetből.
A világ legnagyobb autóalkatrész-gyártója a napokban azért kért csődvédelmet, mert finanszírozhatatlanná váltak a jelenlegi bérek és juttatások, valamint a cég nyugdíjalapja. Ezeket a General Motorstól örökölte, amelyből 1999-ben kivált – utóbbi egyébként annak idején a munkavállalói juttatásokért és a nyugdíjalapért garanciát vállalt. Miller most a GM eladásainak visszaesésével és a globalizáció árleszorító hatásával indokolta a Delphinél kialakult pénzügyi válságot. Mint a BusinessWeek szerkesztőinek elmondta, az elmúlt három évben évi egymillióval csökkent a GM által rendelt egységek száma, ami sok millió dollártól fosztotta meg az alkatrészgyártót. „A csődvédelemmel az új körülményeknek megfelelő szervezet, munkaszerződések, valamint javadalmazási rendszer kidolgozásához kíván a társaság időt nyerni” – érvelt a vezérigazgató.
 |
STEVE MILLER
63 éves, közgazdász diplomáját a Stanfordon, a jogit a Harwardon szerezte. Karrierje 1968-ban a Fordnál kezdődött, ahol tizenegy éven át dolgozott, majd Lee Iacoccát követve átszerződött a Chryslerhez. Egyike volt a kormányzattal és a szakszervezetekkel egyezkedő vezetőknek, s miután sikerült az összeomlás határára jutott autógyártót talpra állítani, még több mint egy évtizedig a Chryslernél maradt, ottani pályája csúcsán a pénzügyi vezérigazgatói tisztet töltötte be.
A következő években előbb egy befektetési bank szolgálatában állt, majd 1993-tól számos vállalati reorganizációs programot irányított. Több amerikai acélipari társaságnál hősként tisztelik. A Miller, a Symantec és a United Airlines vezérigazgatója is volt, mielőtt 2005 júliusában átvette a Delphi irányítását. |
|
|
|
|
NEM ÁLLTAK LE. Az amerikai csődeljárás sok tekintetben hasonlít a magyarországihoz. A tengerentúlon azonban a hitelezők és a beszállítók mellett az igazságügyi tárca is részt vehet abban a választmányban, amely dönt a tervezett reorganizációs programról, illetve a csődeljárás alatt ellenőrzi a vállalatvezetést. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a bíróság a hitelezői választmány ellenében is jóváhagyja a válságkezelési programot, amely így végrehajtható. A Delphi csődeljárása alatt egyébként a tengerentúlon zavartalanul folyik a termelés, a dolgozók megkapják járandóságaikat, a beszállítókat is kifizetik, és a vevőiket is folyamatosan kiszolgálják.
Az amerikai munkások számára az elmúlt napokban világosan kiderült: vagy belemennek a tántoríthatatlan válságmenedzser Miller javaslataiba, vagy elvesztik munkahelyüket. A vezérigazgató ezzel nyíltan egyelőre nem fenyegette meg őket, de világossá tette, hogy az alkalmazottak kényszerhelyzetben vannak, mert a jelenlegi juttatási rendszert a cég nem tudja finanszírozni. Miller szerint jó esélye van, hogy sikerül a Delphi átalakításáról megegyeznie a munkavállalókkal.
A csődeljárás kizárólag az amerikai érdekeltségeket érinti. Erről levélben tájékoztatták az európai és az ázsiai leányvállalatok alkalmazottait, még mielőtt azok a sajtóból értesültek volna az anyavállalat lépéséről. A Delphinek Magyarországon két érdekeltsége van. Balassagyarmaton a japán Calsonickal közös társaság személygépkocsik légkondicionáló berendezéseihez gyárt kompresszorokat 460 alkalmazottal. Szombathelyen a Delphi Hungary Kft.-nél majdnem 1400-an dolgoznak, az üzemben egyebek mellett szórakoztató elektronikai egységek, légzsákrendszerek, elektromos kábelkötegek készülnek. „A dolgozók mellett valamennyi üzleti partnert és az érintett térségek önkormányzatait is előre tájékoztatták az anyavállalat csődjéről” – mondja Jámbor Zoltán, a szombathelyi gyár humánerőforrás és kommunikációs vezetője.
A jogi önállóság védettséget jelent az európai és az ázsiai érdekeltségeknek. Ugyanakkor míg az amerikai gyárak szinte kizárólag a GM-nek szállítanak, az európai üzemekben a General Motors-megrendelések aránya legfeljebb 20 százalékot tesz ki, s valamennyi jelentősebb európai és ázsiai autógyártónak bedolgoznak. Az sem kizárt, hogy a közép- és kelet-európai üzemek jól jönnek ki az amerikai csődeljárásból. Az átszervezés során bizonyos munkák átkerülhetnek az öreg kontinensre, kivált, ha az amerikai szakszervezet megmakacsolja magát. A hírek szerint egyes üzemekben már el is kezdődött az egyeztetés, a felkészülés az újabb gyártósorok és termékek fogadására, bár hivatalos döntés ez ügyben még nincs.
TISZTÁZÁS. Miller nemcsak a dolgozókkal igyekszik megállapodni az átszervezésről, hogy olyan szintre szorítsák le az amerikai gyárak költségeit, amit a normál üzletmenet mellett finanszírozni tudnak, de a GM-mel is tisztázni kívánja viszonyukat. „Látnunk kell azt, hogy hosszabb távon beszállítóként mire számíthatunk” – húzta alá a Delphi vezérigazgatója.
Elképzelhető, hogy a Delphi, a jelenleginél kisebb amerikai szervezettel, világelső marad az autóalkatrész-gyártásban. Rossz esetben a ma világszerte 180 ezer embert foglalkoztató társaság darabjaira hullik, ami rendkívül súlyosan érintheti a GM-et, és a világ más autógyárait is. Miller nem az utóbbi forgatókönyvet valószínűsíti.
