Koós Szabolcsnak a mobiltelefonját is elvették, hogy kiderítsék, kinek az információi alapján írta meg, hogy Oszter Sándor ittasan vezetett. Az újságíró nem gyanúsított, hanem tanú. Az ügyész azt mondta neki, ha nem árulja el, ki volt az informátor, akár 500 ezres pénzbírsággal is sújthatják. Nem tud, nem akar fizetni, inkább leüli. A Blikk megalázónak tartja, hogy a bűnügyi újságíró telefonját klónozták, arról minden adatot lementettek, vagyis az újságíró teljes kapcsolatrendszere, magánélete nyitott könyv az ügyészek előtt. Kvázi „lelepleződött” mindenki, aki eddig kapcsolatot tartott az újságíróval.
Tarjányi Péter biztonsági szakértő a lapnak azt mondta, hogy minden olyan rendvédelmi szervnél dolgozó személy, aki kapcsolatot tartott vele gyanúba kerülhet. Szerinte jogilag rendben volt az intézkedés, de az újságírókra nézve azt eredményezi, hogy munkájuk ellehetetlenül.
A lap megkérdezte olvasóit és néhány sztárt is az esetről. Moldova György inkább Osztert bírálta, Csukás István a hatóságot. Havas Henrik azt mondta, az újságírás egyik alapszabálya, hogy védeni kell a forrást. Márta Istvánt az ügy csak akkor háborítja fel, ha a hatóságnak nem volt joga a telefon klónozására. Bodrogi Gyula szerint az egész egy magyaros marhaság, mindenkinek csak kára van belőle. Balázsovits Lajos szerint a lépés semmiképpen nem volt elegáns. Farkasházy Tivadar azt jósolta, hogy sok magyar újságíró megy még börtönbe. A legkeményebben a megasztáros Kökény Attila fogalmazott. „Úgy látszik, rendőrállam lettünk. Azt csinálnak már, amit akarnak” – mondta az énekes, aki nem tudja, hogy ebben az ügyben kinek, mit kellene csinálnia, de ő sem árulná el a forrását.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Blikk mellé áll, jogi lépéseket tervez, amiért az ügyészség ki akarja kényszeríteni az újságírótól informátora nevét. A bíróság nem indokolta végzésében, hogy miért kéri ezt, pedig erre csak szigorú feltételek között, kivételes esetben kerülhet sor, amelyet meg kellett volna indokolni – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ munkatársa. A jogvédő szerint ezekkel az intézkedésekkel a hatóságok végeredményben a sajtószabadságot fenyegetik. Korábban az atlatszo.hu főszerkesztője tagadta meg, hogy kiadja informátorát. Akkor lefoglaltak a lakásán egy merevlemezt. A rendőrség eljárását minden lehetséges fórumon megpanaszolták, de az új médiatörvényre való hivatkozással az összes panaszukat elutasították.
A magyar sajtószabadság volt a téma kedden a The New York Times véleményoldalán. Philip N. Howard, a Közép-európai Egyetem (CEU), illetve a Washingtoni Egyetem professzora szerint Magyarország zavaró példája lett annak, hogy a politikai elit még Európa szívében is visszafordíthatja a demokráciát, és lecsaphat a már csak részben szabad sajtóra. A cikk tekinthető a magyar kormányt bíráló nemzetközi vélemények egyikének, ám Edel Rodriguez képe Orbán Viktorról alig-alig nevezhető “csak” karikatúrának. Az a magyar kormányfőt igazi zsarnokként jelképezi, akinek – háta mögött a leigázott médiával – már nem is kell mit tennie, a keze nyugodtan pihenhet maga előtt.
