Nagy utat tettünk meg a műanyag pohárba töltött, citrompótlós Garzon teák óta, melyeket a napköziben a májkrémes kenyér mellé adtak, de azt kell mondjuk, hogy még mindig nem alakult ki igazi teakultúra Magyarországon.
Mi azért megtaláltuk Budapest teaillatú csakravonalát, mely a hatodik kerületi Jókai utcában húzódik. Megszámlálhatatlanul sok ezoterikus teázó üzemel a környéken, melyek magukkal vonzották az ázsiai ajándéktárgyas üzleteket, a bioközpontokat, és ezoterikus könyvesboltokat is.
Mi lehet a teázók sikerének titka? Többek között az, hogy a látogató nyugalomra lel, hisz nincs zaj, nincs dohányfüst, a szeparékban leheveredhetünk a földre, sőt a cipőnktől is megszabadulhatunk. A szeparék teafogyasztási rituáléja össze sem hasonlítható azzal, ahogy nyitott laptop előtt topmenedzserek szürcsölik a papírpoharas kávéjukat.
 |
 |
|
„Magyarországon mégsem alakultak ki a teafogyasztás rituáléi, nincs igazi teakultúránk, legalábbis abban az értelemben, ahogy a japánok költik el teájukat, egy 8-10 órás teaszertartás keretében” – mondja Libor Margit, a Vörös Oroszlán Teaház társtulajdonosa. Azokban az országokban, ahol teázásnak komoly tradíciói vannak, nem fogyasztanak nyakra-főre gyümölcsteákat, melyek valójában nem is teák, hanem szárított gyümölcsből készült forró levek. Annak ellenére, hogy a teázókban az itallapok minőségi füveket kínálnak, 70 százalékban gyümölcstea fogy, pedig ezek a gyümölcsös meleg vizek nem élénkítenek, nem nyugtatnak, élettani hatásuk meglehetősen szerény a zöld teához képest.
Egy angol vagy indiai majdnem biztos, hogy nem inna gyümölcsteát. Ugyanakkor az élvezeti italok versenyében a kávéval szemben 30/70 százalékos arányban „vérzik el” a tea. A kínaiak és a japánok már évezredek óta fogyasztanak különféle teákat, így az ital megadja azt az illúziót is, hogy egy ősi elixírt iszunk. Ők a mai napig azt állítják, hogy a tea egészséges, különös tekintettel a zöld teára. Antioxidáns tartalma okán sokak szerint a rák megelőzésére is kiváló, sőt még fiatalító hatása is van.
Bár nálunk kisebbségben van, világviszonylatban reneszánszát éli a zöld tea. Annyira divatos lett, hogy samponokat, öblítőket, dezodorokat, sőt arckrémeket is készítenek zöld tea kivonattal, vagy aromával. A fekete teának a zölddel szemben összehasonlíthatatlanul kisebb a pozitív élettani hatása, ugyanakkor, ha a fekete teát a kávéval mérjük össze, akkor a tea kerül ki győztesen. Bár lassabban élénkít, ugyanakkor szinten is tart, míg a kávé hirtelen dobja fel a fogyasztót, de gyorsan „el is ereszti”.
Folytatva az összehasonlításokat, a filteres teák elbuknának a szálás teákkal folytatott versenyben, noha a nagy élelmiszergyártók egyre inkább törekszenek arra, hogy a filteres változatokba is minőségi alapanyag kerüljön. Ezzel együtt, a filteresek jobbára a füvek kevésbé jó minőségű részeiből készülnek.
Akik azt hiszik, hogy csak a trendkávézókba szerveznek céges meetingeket, azoknak eláruljuk, hogy a teázókban is gyakran látni laptopok világító monitorjait, és rózsaszín inges menedzsereket, akik ugyanúgy mártogatják a kekszeket a teájukba, mint a tizenhét éves, kócos kamaszok.
