Először rekonstruálták a rejtélyes gyenyiszovai ember arcát – derül ki egy, a Nature folyóiratban megjelent új tanulmányból. A faj morfológiai jegyeit korábban megtalált koponyatöredékek, fogak és állkapocsmaradványok alapján sikerült meghatározniuk kínai kutatóknak.
Az új kutatás alapján a gyenyiszovai embernek alacsony, hátrafelé lejtő homloka, hátrafelé ívelő, robusztus szemöldökcsontja, téglalaphoz hasonló szemüregei, lapos arccsontjai és közepesen kiemelkedő orrnyerge lehetett. A Homo erectushoz, a neandervölgyiekhez és a modern emberhez hasonló tulajdonságai is voltak, ugyanakkor teljesen egyedi jellegzetességei is megfigyelhetőek. Ezek közé tartozik a lapított, megnyúlt koponyaforma és a koponya hátsó részén található, csaknem függőleges, lemezszerű csont.
A gyenyiszovai ember a neandervölgyiekkel és az őskori Homo sapiensszel egy időben élt, és meglehetősen közeli rokonságban is állt velük. Létezéséről 2010-ben szereztünk tudomást, amikor kutatók DNS-vizsgálatnak vetettek alá egy ujjperccsontot és két fogat, amelyek a szibériai Gyenyiszova-barlangból kerültek elő 2008-ban. A fajról hosszú éveken keresztül rendkívül kevés információ állt rendelkezésre, mivel csak kevés és nagyrészt töredékes maradványai voltak ismertek. Így arról sem lehetett pontos elképzelésünk, hogy milyen testfelépítése vagy arcszerkezete lehetett.
Ez nagyban megváltozott 2025-ben, amikor egy körülbelül 146 ezer éves koponyáról kiderült, hogy a gyenyiszovai emberhez tartozik. Erről a fosszíliáról korábban azt hitték, hogy egy ismeretlen, Homo longi nevű fajé lehet, az új eredmények azonban cáfolták ennek a fajnak a létezését. Hasonló dolog történt a jelen vizsgálathoz felhasznált 20 fosszíliával is, amelyeket eredetileg a Homo juluensis nevű feltételezett fajhoz soroltak, most viszont kiderült, hogy valójában gyenyiszovai eredetűek.
A kutatási eredmények tovább erősítik azt az elképzelést is, hogy a gyenyiszovai ember nagy földrajzi területen elterjedt, változatos faj lehetett, amely Szibériától egészen Délkelet- és Kelet-Ázsiáig számos területen jelen lehetett.
Hogy milyenek lehettek és miként élhettek az őskori emberek, arról Honnan jöttünk? című cikksorozatunkban részletesen írtunk. A fajunk őstörténetét és az előttünk élt emberfajokat bemutató sorozat részei alább elérhetők:
- Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál
- Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített
- Ők voltak az első emberek a Földön
- Így lett az ember az állatok királya
- Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?
- Máig megoldatlan a csillagember rejtélye
- Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai
- Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában
- Így lettünk az utolsó emberek a Földön
