Április elsejétől havi 0,3-ról 0,2 százalékra mérséklik a csúszó leértékelést, miközben egyre-másra érkeznek a hírek az inflációs kilátások romlásáról.#<# A GKI Gazdaságkutató Rt. fél százalékponttal fölfelé - évi átlagban 9,0, decemberre 7,5-8,0 százalékra - módosította idei inflációs előrejelzéseit, mivel a kutatók úgy látják: a hazai energiaárak (különösen a gázárak) még felfelé mennek, s az élelmiszerárak körében is valószínű a további emelkedés. A Reuters által megkérdezett 18 elemző átlagban 9,04 százalékra taksálta a teljes évi, valamint 7,67 százalékra az év végi drágulást; prognózisuk 0,35, illetve 0,26 százalékponttal borúlátóbb az egy hónappal korábbinál. Márciusra 10,31 százalékos drágulást várnak. A gazdasági miniszter már arról beszélt, hogy módosítani kellene az inflációs célt a Gazdasági Tanács április 9-ei ülésén. A pénzügyminiszter viszont tarthatónak mondta az 5-7 százalékos kincstári jóslatot, bár azt is hozzátette: a várható pénzromlás megítéléshez a márciusi adat nyújthat kellő támpontot, s amennyiben az kedvezőtlenül alakulna, akkor lenne érdemes szélesebb vitát folytatni a gazdaság szereplőivel. Egyelőre a drágulás leragadt a 10 százalék körüli mértéknél, így a GKI is, a Pénzügykutató Rt. is bírálja a csúszó leértékelés küszöbön álló mérséklését. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis kénytelen lesz kamatot csökkenteni az április elsejei lépés nyomán, hogy elejét vegye a spekulatív tőke beáramlásának s vele a jegybanki költségrobbanásnak. Ekkor viszont eltűnhet a reálkamat, ami pedig visszavetheti az amúgy is pangó megtakarításokat – aggódnak a kutatók. A GKI azt feltételezi, hogy az év végén, esetleg a jövő év elején „választási okból” valószínűleg megszűnik a csúszó leértékelés. A Pénzügykutató szerint legkorábban 2002 elején – a választások előtt – valószínű a forint intervenciós sávjának kiszélesítése.
