Gazdaság

Pozitív fordulat hazánk megítélésében

A korábbi uniós rovók és az aggasztóan magas féléves hiány ismeretében meglepőnek tűnik az Európai Bizottság jóváhagyó döntése a magyar költségvetési deficit kérdésében. A testület bízik a kormány intézkedéseiben.

Olasz nehézségek

A magyar gazdaság kilátásai mellett az olaszokról is tárgyal kedden az Ecofin. Az elképzelések szerint a pénzügyminiszterek tanácsa két év haladékot ad a taljánoknak arra, hogy az uniós elvárások szintjére vigyék az államadósságot.
Ide kapcsolódik az Eurobserveren megjelent hír, amely a világ második legnagyobb bankjának, a HSBC-nek egy friss tanulmányára hivatkozva azt írja: több ország valóban profitálna abból, ha kilépne az eurózónából. A bank jelentése szerint az első próbálkozó Olaszország lehet, de szerintük Németország és Hollandia gazdaságát is súlyosan érintette az egységes uniós valuta bevezetése. A tanulmány szerint néhány eurózónás tagországnak sokkal jobban meg kellett volna fontolnia a közös valuta bevezetését, jobban figyelembe kellett volna vennie a lehetséges kockázatokat. Olaszországnak most sokkal jobbat tenne például, ha a jelenlegi, a GDP 107 százaléka körül mozgó államadósságát, az erős euróról gyengébb lírára váltanák. A tervek szerint a nacionalista Északi Liga által felvetett ötletet a párt jövő évi választási kampányának középpontjává is teszik.


Kicsit meglepőnek, de mindenképpen pozitívnak értékelte a FigyelőNet kérdésére Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője az Európai Bizottság Reutersnek kiszivárogtatott döntését, amely szerint hazánk egyelőre megmenekül a túlzott deficit miatti eljárástól. A Bizottság szerdán publikálandó jelentése ugyanis várhatóan azt mondja ki, hogy feltételekkel bár, de tartható lesz az idei magyar hiánycél.

Meglepő de áldásos

Ez a korábbi uniós rovók, nemzetközi elemzések és például a legutóbbi Kopint-Datorg konjunktúrajelentés ismeretében (amely szerint az aggasztó méreteket öltött költségvetési hiány július végére, azaz kereken hét hónap alatt eléri az egész éves célt) enyhén szólva meglepő, és különösen annak fényében pozitív hír, hogy nem akármilyen szervezet, vagy piaci elemzői kar véleményeként látott napvilágot, hanem maga az Európai Bizottság illetékes testülete szájából.

(Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin kedden délután ülésezik és alakítja ki hivatalos álláspontját, amit szerdán fog publikálni az Európai Bizottság, ezt szellőztette meg – szokásához híven – a Reuters.)

Török Zoltán, a Raiffeisen Értépapír Rt. elemzője ugyanakkor részben politikai döntésként értékeli a magyar költségvetési intézkedések jóváhagyását, mondván, hogy jelenleg van épp elég baja az uniónak, így nem fecsérelik energiájukat kisebb jelentőségű területekre.

Aminek teljesülnie kell

Pintér András szerint a hangsúly a feltételeken van, vagyis azon, hogy a magyar kormány valóban meg tudja-e valósítani a már korábban bejelentett kiadáscsökkentő intézkedéseket, illetve be tudja-e szedni a tervezett többletbevételeket.

Mindenesetre a Bizottság, úgy látszik, meggyőzőnek találta a Pénzügyminisztérium lépéseit, melyek értelmében a tárca 100-ról 160 milliárd forintra emelte az államháztartási tartalék mértékét, majd pedig ebből 125 milliárd forintnyit zárolt, vagyis az adóbevételek elmaradásának kompenzálásaként letiltotta ezt az összeget.

Ezen túlmenően úgy határozta meg a minisztériumok maradványtartási kötelezettségét, hogy az egyes tárcák év végi maradványösszegének meg kell egyeznie az év eleji összeggel, továbbá néhány milliárd forintnyi többletbevétel érdekében módosította a szerencsejáték-törvényt, bővítette a járulékfizetői kört, és a harmadik országokból származó importnál visszaállította a kivetéses rendszert (ami 8-10 milliárdos többletbevételt hozhat a konyhára).

Papíron meghozni bizonyos adminisztratív döntéseket persze sokkal könnyebb, mint megvalósítani azokat – teszi hozzá az elemző -, éppen ezért nyilván az Európai Bizottság, és az egyébként is talán kritikusabb piaci elemzők folyamatosan figyelik majd az előirányzott intézkedések gyakorlati hozadékát.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik