A GKI kérdései
• Véleménye szerint hogyan fog változni az Ön háztartásának pénzügyi helyzete a következő 12 hónap alatt?
• Véleménye szerint hogyan fog alakulni az ország gazdasági helyzete a következő 12 hónap folyamán?
• Összehasonlítva a jelenlegivel, Ön szerint hogyan alakulnak az árak a következő 12 hónapban?
• Ön szerint az elkövetkező 12 hónap alatt hogyan változik a munkanélküliség?
• Ön szerint érdemes-e mostanában nagy értékű fogyasztási cikkeket (bútor, mosógép, tv stb.) vásárolni?
• Ön szerint a következő 12 hónapban hogyan alakul a nagy értékű fogyasztási cikkekre szánt pénze az előző 12 hónaphoz képest?
• Kedvező-e most a helyzet a megtakarításra?
• Az elkövetkező egy évben mennyire valószínű, hogy képes lesz megtakarítani?
• Hogy gondolja, tud-e Ön két éven belül személygépkocsit vásárolni?
• És a következő két éven belül vesz vagy épít-e Ön házat?
• A következő egy éven belül fordít-e nagyobb összeget a lakására?
A Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe bár mindössze 500 ember megkérdezésén alapul, mégis olyannyira jó előrejelzője a következő periódus fogyasztásának, hogy az Egyesült Államok szövetségi kormánya 1989 óta alkalmazza vezető gazdasági mutatói között. Az index sikerét az alapozta meg, hogy közel fél évszázadon keresztül a GDP változásait képes volt megmutatni már hat-kilenc hónappal az ingadozások előtt.
„A fogyasztói bizalom valójában azt jelzi, hogy mi hogyan érezzük magunkat – véli David Wyss, a Standard & Poor’s amerikai vezető közgazdásza. – Amikor a fogyasztók aggódnak, akkor a kereskedőknek is van mitől tartaniuk.” A külföldi indexeknek azonban ezen túl is meghatározó jelentőségük van. A politikai szereplők a mutatók alakulásának eltérő értelmezései alapján vitáznak arról, hogy a gazdaság a recesszió vagy a kilábalás felé vette-e az irányt. A jelentősebb – így az amerikai – indexeket a világ többi országában is árgus szemekkel figyelik a vállalatok és a befektetők, hiszen a fogyasztók későbbi viselkedése exportjaik, beruházásaik révén őket is érintheti.
Hiányzik a stratégiai gondolkodás
A Magyarországon fellelhető bizalmi indexek jóval kevesebb figyelmet kapnak külföldi társaikhoz képest. 1993-ban elsőként a GKI Gazdaságkutató Rt. kezdett el havi rendszerességgel lakossági és üzleti bizalmi indexet számítani, majd 1999-től, illetve 2001-től az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet is havonta elkészíti a top–100 vállalatok, a kis- és középvállalkozások, illetve a lakosság körében végzett felméréseit. Bár a jelentősebb hazai mutatók módszertanilag legalább annyira megbízhatóak, mint a külföldi indexek, mégis korlátozottabb körben használják fel őket.
A Magyarországon beruházni kívánó pénzügyi vállalkozások, illetve külföldi cégek, vagy a hazánkban működő nagyvállalatok figyelik elsősorban a hazai bizalmi indexek alakulását – mondta el Belyó Pál, az Ecostat igazgatója. Az üzleti szférán túl Belyó úgy véli, hogy a gazdaságpolitika is érzékenyen reagál a bizalmi indexekre, a gazdasági tárca korábban éveken keresztül felhasználta az Ecostat mutatóit. Maga az Ecostat is hasznosítja saját indexeit a GDP alakulásának negyedéves becsléséhez.
Mindezek ellenére a kutatóintézet igazgatója is érzékeli, hogy hazánkban kevesebb figyelem övezi a bizalmi indexeket, mint sok más külföldi gazdaságban – így az Egyesült Államokban, Németországban vagy Franciaországban. Belyó a különbség alapvető okát abban látja, hogy Magyarországon a tőkehiány, illetve a mindennapi gazdálkodási nehézségek miatt a hazai vállalkozók és vállalatok sokkal kevesebb energiát tudnak fordítani a stratégiai gondolkodásra.
A tőkepiaci szereplők makrogazdasági elemzői vegyesen ítélik meg a magyarországi bizalmi indexek felhasználhatóságát. A hazai bizalmi mutatók nem annyira informatívak, mint a külföldi példák – véli Török Zoltán, a Raffeisen Értékpapír Rt. elemzője. Ezért gazdasági előrejelzésekhez nem használják fel, legfeljebb az újságok híradásain keresztül figyelik az alakulásukat. Saját gazdasági elemzéseikhez más statisztikai adatokat megbízhatóbbnak tart az elemző.
Az ING Bank elemzői ugyanakkor egyaránt figyelik a német IFO-index és a GKI bizalmi indexeinek változásait – mondta el Németh Dávid. Alapvetően a mutató trendjét, csökkenését, növekedését, illetve az egyes trendfordulókat követik nyomon.
Bizalmi többlet
A kutatók elismerik, hogy a hazai indexek hordoznak más gazdasági mutatókhoz képest olyan többlettartalmat, amely alapján alkalmazni lehet őket a gazdasági előrejelzésben. Vadas Gábor, a Magyar Nemzeti Bank kutatója 2001-es tanulmánya szerint a GKI fogyasztói bizalmi indexe meglepő közelséget mutat a fogyasztási kiadások alakulásával. A fogyasztási kiadások növekedésének az ingadozásait az index 51 százalékban, a hasonló amerikai és ausztrál mutatókhoz képest jelentősebb mértékben képes magyarázni. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a lakossági bizalmi index mindemellett nem áll szoros összefüggésben az újgépkocsi-vásárlások és a tartós fogyasztási cikkek beszerzésével.
Az index felépítésében kéttípusú kérdés jelenik meg, egyik részük az előző időszakra vonatkozik, másik részük a jövőbeli várakozásokra kérdez rá. Vadas sajátos megállapítása, hogy Magyarországon a jövőre vonatkozó kérdések önmagukban nem képesek előre jelezni az elkövetkező időszak fogyasztását. Ezzel szemben például a munkanélküliség jövőbeli változását érintő kérdés szoros összefüggést mutat az elkövetkező időszak fogyasztásának alakulásával. Összességében a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a GKI lakossági bizalmi indexe hordoz olyan többletinformációt – például általános vélekedést a család anyagi helyzetéről vagy jövőbeli jövedelmének bizonytalanságáról –, amely alapján érdemes felhasználni a lakossági fogyasztás előrejelzéséhez.
