Újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött hétfőn a jegybank monetáris tanácsa, ezzel az irányadó ráta 7,5 százalékra módosult. A vágás mértéke megfelelt a várakozásoknak, azon azonban kissé meghökkentek az elemzők, hogy szóba sem került a változatlanul hagyás, annál inkább az 50 bázispontos mérséklés lehetősége. A monetáris tanács kibővítése óta most először hangzott el olyan elemzői vélekedés, hogy az új tagok szerepét érezni lehet, valószínű ugyanis, hogy ők kardoskodtak a fél százalékpont mellett. A korábbi tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a tanács a forint legkisebb gyengülésére is érzékenyen reagál, mivel azt a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésének jeleként értelmezi. Márpedig az előző kamatmeghatározó ülés óta a magyar fizetőeszköz mintegy 3 százalékot hanyatlott, igaz, továbbra is az intervenciós sáv erős széléhez áll közelebb. Ez volt az egyik oka annak, hogy néhány piaci szereplő úgy gondolta, óvatosságból ezúttal már nem is nyúl a kamatokhoz a tanács.
Ettől függetlenül az elemzőkénél kissé optimistább jegybanki jövőkép alapján arra lehet számítani, hogy megszakításokkal ugyan, de folytatódhat a kis lépéses kamatvágások időszaka. Persze csak akkor, ha a külső tényezőkben (feltörekvő piacok kockázata, amerikai kamatemelési várakozások) nem következik be érezhető romlás a következő hónapokban.
A monetáris tanács döntésével együtt a jegybank nyilvánosságra hozta legfrissebb jelentését is a pénzügyi rendszer stabilitásáról. E szerint az előző, fél éve kiadott értékeléshez képest romlottak a globális konjunktúra-kilátások, ez pedig a hazai makrogazdasági kockázatot is növeli. Eddig az egyensúlyi problémákkal küszködő hazai gazdaság finanszírozását megkönynyítette a kockázatos piacok rendkívül alacsony hozam- és kockázati prémiuma, ez azonban azt is jelenti, hogy a prémiumok esetleges növekedése is jelentős rizikófaktor. A fizetési mérleg hiányát hoszszabb távon továbbra is fenntarthatatlannak ítéli a jegybank. Ezúttal sem felejtkezik el a jegybank a devizahitelek térnyerésének veszélyeiről, s felhívja a figyelmet a magán-nyugdíjpénztári rendszer kockázataira is: a problémák főleg a leendő kifizetésekre és a pénztárak tulajdonosi szerkezetére vonatkozó szabályozási hiányosságokból fakadnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
