A magyarra meglehetősen nehezen lefordítható “private banking” kifejezéssel, illetve szolgáltatással az utóbbi években fokozatosan megismerkedhetett a hazai felső tízezer is. A vagyonos rétegek számára kínált rendkívül magas színvonalú banki szolgáltatások nyújtásával ugyanis egyre több hazai pénzintézet is megpróbálkozik. A mindinkább éleződő versenyben a külföldi tulajdonosi hátterű vegyes bankok lépéselőnyben vannak, de a játszma még nem zárult le. Valószínűleg a következő években dől csak el, ki tudja véglegesen megvetni a lábát ezen a piacon.
A lakossági banki szolgáltatások fejlődésében alapvetően két, egymástól markánsan eltérő felfogáson alapuló irányzat különíthető el. A lakossági tömegszolgáltatásokra specializálódott klasszikus kereskedelmi bank (angol nevén retail bank) célja, hogy az ügyfelek minél nagyobb csoportját kiszolgálja. Az e pénzintézet által nyújtott termékek mindenki számára egyformán elérhetőek, függetlenül az ügyfél jövedelmi helyzetétől. A retail bank alapvetően az ügyfelek számának növelésére törekszik, s arra, hogy országszerte kiterjedt fiókhálózata legyen. A bank termékeit nem egy adott ügyfél igényeihez igazítja, azok azonos jogi-szerződési és ügyviteli szabványok alapján bárki számára szabadon igénybe vehetők. Mivel a termékpolitika meglehetősen szabványosított, az ügyfél és bankja között nem alakulhat ki személyes kapcsolat, viszont a retail banking éppen egységesített feltételei miatt viszonylag könnyen automatizálható.
A private banking az előbbiektől teljesen eltérő filozófiai megközelítést igényel a banki szervezettől. Ez lényegében személyre szabott, egyedi igényekhez igazodó szolgáltatás, kizárólag a legmagasabb jövedelmű társadalmi rétegeknek. A pénzintézet a már meglévő termékeiből – az ügyfél adottságait figyelembe véve – úgynevezett termékétlapot állít össze. A feltételek és az árpolitika minden esetben külön tárgyalások eredménye.
A private banking bizalmi üzletág, hiszen az ügyfél ügyes-bajos dolgait intéző személyi bankár teljes egészében betekint megbízója vagyoni helyzetébe. A bizalom megalapozásához nagymértékben hozzájárul, hogy a pénzintézet és az ügyfél között személyes kapcsolat alakul ki. A személyi bankár akár több évtizeden keresztül is hűséges barátja, tanácsadója ügyfelének, pontosan ismeri utóbbi kockázatviselési hajlandóságát, s ennek megfelelően kezeli a rábízott vagyont.
A lakossági szolgáltatások hazai piacán is egyre inkább lehetőség nyílik az igények árnyaltabb kielégítésére, lévén, hogy a magyar társadalom az elmúlt évek változásai nyomán vagyoni és jövedelmi helyzetét tekintve erősen polarizálódott. Jelentős magánvagyonok halmozódtak fel a honi újgazdagok kezében, és az eredeti tőkefelhalmozás lezárulásával a módosabb rétegek – pénzükért cserébe – már igényes, személyre szabott szolgáltatásokat várnak.
Azt meglehetősen nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora összegtől számít ma Magyarországon valaki private banking ügyfélnek. Mindenesetre a szakemberek szerint öt-tíz millió forintos likvid eszközben, elsősorban készpénzben megtestesülő vagyon nélkül nem érdemes private bankingről beszélni. További fontos kritérium a rendszeres, stabil, minimum havi nettó 150 ezer forintos jövedelem.
Szép Péter, a Unicbank nemrég létrehozott kiemelt lakossági ügyfelekkel foglalkozó osztályának munkatársa szerint nagy lehetőségek rejlenek a private banking üzletágban, amit az is alátámaszt, hogy az elmúlt években a gazdaság szereplői közül egyedül a lakosság volt nettó megtakarítói pozícióban, s a spórolások mértéke évről évre növekedett. A nettó pozíció növekedésével párhuzamosan ugyanakkor jelentősen csökkent a lakossági megtakarítók száma, magyarán: egyre kevesebben, egyre többet tesznek félre.
A pénzintézetek gyorsan felismerték, hogy a vagyonosodó rétegek igényei még nincsenek kielégítve, s megkezdődött a harc a kiemelt magánügyfelek megszerzéséért. A szakértő szerint azonban még meglehetősen kezdetleges és kiforratlan a private banking tevékenység idehaza, a bankok igazából nem készültek fel a luxus színvonalú szolgáltatások nyújtására. Bár az üzletág meghonosításával több vegyes bank is próbálkozik, többségük még csak úgynevezett próbafiók megnyitásáig jutott el. A Unicbank elsősorban a korábban már jó ügyfélnek minősülő vállalatok menedzsmentjéből szeretné toborozni leendő kiemelt ügyfélkörét. A cél az, hogy a vállalati felső vezetőség ne csak a cég számláit, hanem saját, személyes pénzügyeit is a banknál bonyolítsa, ezzel is erősítve a pénzintézet és az ügyfél kapcsolatát.
A világviszonylatban is jelentős private banking szolgáltatásokat nyújtó Citibank már Magyarországon is kínálja Citigold termékét, amely számos privilégiumot biztosít tagjainak. A bank belvárosi fiókjában, a hagyományos ügyféltértől elkülönítve, elegáns környezet, süppedős fotelek, bárszekrény és halk zene fogadja az elit klub tagjait, s az ügyfelek akár üzleti tárgyalásaikat is lebonyolíthatják a bank külön erre a célra kialakított helyiségében. Gáti Tamás marketing igazgató szerint a Citigold-kártya egyfajta nemzetközi elismertséget biztosít tulajdonosa számára a világ bármely pontján. Úgy véli, exkluzív szolgáltatásaikat elsősorban a világjáró, kozmopolita, vagyonos felső polgárság számára kínálják. A tagság feltétele, hogy a havi átlagos számlaegyenleg meghaladja a 100 000 dollárt, vagy ennek az összegnek megfelelő értékű egyéb valutát. Az aranyborítású bankkártya tulajdonosai számára cserébe az átlagosnál jóval nagyobb, 400 000 ezer forintos készpénzfelvételi lehetőséget, a Phone Home szolgálat ingyenes igénybevételét, széfbérletet kínál a bank. A kártya elvesztése esetén a világ 33 országában működő Citibank 2000 dollárnak megfelelő összegű azonnali gyorssegélyt nyújt a károsultnak.
A külföldi vegyes bankok mellett a hazai klasszikus lakossági szolgáltatásokat nyújtó pénzintézetek is egyre inkább bekapcsolódnak a kiemelt ügyfelekért folytatott versenybe. A Budapest Bank tulajdonában lévő Polgári Bank 1993-ban, az Ybl Bank romjain kezdte meg működését. Az alapító szándéka egy magánbanki tevékenységgel foglalkozó pénzintézet létrehozása volt, az értékpapír főosztály vezetője, Molnár Zsolt szerint azonban még korai lenne svájci színvonalú szolgáltatásokról beszélni. A Polgári Bank 1994 második félévétől indította el portfoliókezelési üzletágát a minimum kétmillió forintos betétet elhelyező magánszemélyek részére, s fél év alatt a kezelt pénzösszeg százmilliós nagyságrendűvé fejlődött.
Ugyancsak 1994-ben hozták létre a Cívis Befektetési Alapot, amelynek befektetési jegyeit főként a private banking ügyfelek számára értékesítették. A portfoliókezelés és befektetési tanácsadás természetesen kiegészül bankszámla- és értékpapírszámla-vezetéssel, az értékek széfben vagy letétként történő őrzésével, kedvezményes gépkocsi- és ingatlanhitelezési konstrukciókkal. Távlati terveik között szerepel adó- és jogi tanácsadás nyújtása, s ez akár azt is jelentheti, hogy kérésre az ügyfél adóbevallását is elkészítik.
A lakossági termékek piacán egyeduralkodónak számító OTP Bank az elmúlt év augusztusában nyitotta meg exkluzív fiókját, és ez év februárjában kezdte meg private bankinggel foglalkozó szervezete fejlesztését. Horváth Gergely ügyvezető igazgató szerint a pénzintézet elsősorban azért döntött az önálló részleg kialakítása mellett, mert a tömegszolgáltatások mellett a vagyonosabb ügyfelek részére is szeretnének igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtani. Az OTP Bank – az utóbbi évek erőteljes fejlesztéseinek eredményeként – az alapszolgáltatások széles körét tudja kielégítő szinten kínálni ügyfeleinek, ami kitűnő alapot jelenthet az összetettebb igényeket kielégítő, komplex szolgáltatáscsomag kialakításához is. Kiemelt ügyfelek jelenleg is egy helyen – a budapesti központi fiókban – az OTP-csoporthoz tartozó valamennyi cég (Garancia Biztosító, OTP Travel, Confidencia Nyugdíjpénztár, OTP Bróker) szolgáltatásait igénybe vehetik. A jövő feladatai közé tartozik, hogy az OTP ne csak Budapesten, hanem vidéken is képes legyen kiemelt ügyfeleinek private banking szolgáltatást kínálni.
