A GSM-telefonok száma az elmúlt években robbanásszerűen megnőtt, az emberek mobillázban égnek. De vajon meddig tart ez a növekedés? Az már most látható, hogy a kezdeti felfokozott kereslet kissé alábbhagy. Ezt a gyártók is tudják, és máris azon dolgoznak, hogy valami újjal rukkoljanak elő. Ez a DECT – Digital Enchanced Cordless Telecommunications (digitális kiterjesztett vezeték nélküli telekommunikáció) – rendszer, amely ha ki nem is szorítja a piacról nagy elődjét, a GSM-et, de – ennek szolgáltatásait kiegészítve – serkentőleg hat majd a fejlesztésekre.
A DECT a GSM-nél magasabb, 1,8 gigahertzes frekvencián működő hálózat. Szervezésében, felépítésében és készülékeit tekintve is jelentősen eltér a GSM rendszertől. A legfőbb különbség az, hogy a DECT adóteljesítménye lényegesen kisebb, mint a GSM-berendezéseké. Ennek köszönhetően a készülékek jóval kisebbek és könnyebbek, mint GSM-testvéreik, s ugyanazzal az akkumulátorral hosszabb ideig használhatók. A kisebb adóteljesítmény és a magasabb frekvencia azt jelenti, hogy a készülék által kibocsátott rádióhullámok terjedése jobban megközelíti a fényét. A rendszer előnye azonban a hátránya is egyben: a bázisállomásokat igen sűrűn, egymástól mindössze néhány száz méterre kell telepíteni. Igaz, ezek az állomások csupán néhány kilósak, kis energiaigényűek és olcsók. Ám teljesen alkalmatlanok arra, amire a GSM használható: autóutak, nagy – főleg ritkán lakott – szabad területek ellátására. Nem véletlen tehát, hogy egyes gyártók olyan, mindkét rendszert kiszolgálni képes készülékeken dolgoznak, amelyek a városban, az ellátott területeken DECT-, máshol GSM-készülékként képesek működni.
Kétnormás készülékek
A DECT-alállomásokat sűrűn kell elhelyezni. Például a Westel 450 Huszti utcai székházát ellátó rendszerben négy alállomás van. A másik, immár kereskedelmi értékesítésű mini-rendszerben, a BNV területén, az egyes pavilonokban az Ericsson cég által üzemeltetett alközponti hálózatban is sok az alállomás. Magyarországon egyelőre egyetlen nyilvános DECT-hálózat működik, az úgynevezett Vaszar kísérleti rendszer, amelyet a Westel 450 üzemeltet. A társaság ezzel oldotta meg a kis falu telefonellátását, kábelháló nélkül.
Ezek a kísérletek felvázolják a DECT jövőbeni alkalmazásának irányait. Az egyiket, a GSM-kiegészítő üzemmódot a hazai távközlési fejlesztési koncepció is elfogadja. Ez kimondja, hogy az országos szolgáltatási jogot a már piacon lévő két rádiótelefon-szolgáltatónak kell kapnia, de rajtuk kívül lennie kell egy harmadik, független szolgáltatónak is. Amennyiben ez a szolgáltatókból kikényszeríthető, meg kell teremteni a két rendszer közötti átjárhatóság, a roaming (barangolás) lehetőségét. Ez azt jelentené, hogy olyan kétnormás készülékek kerülnek forgalomba, amelyek az ellátott területen a jóval olcsóbb DECT rendszerben, máshol pedig a GSM rendszerben működnének – ugyanazzal a hívószámmal.
A DECT a GSM-nél nagyobb mozgásteret ad a szélessávú adatátvitelre is, ami lehetővé teszi a kézi videotelefon és az Internet-konferencia viszonylag olcsó megvalósítását. A DECT alállomásai majdnem olyan olcsón telepíthetők, mint amennyibe egy nagyobb tudású GSM-készülék kerül. Ezek kis energiaigényű dobozok, amelyeket egyszerűen el lehet helyezni épületekben, üzletközpontokban, nagyobb lakóházakban és házfalakon. Amennyiben bővítésre van szükség, az újabb alállomások is egyszerűen elhelyezhetők. Az alállomások sokkal gazdaságosabban és főként automatikusan használják ki a rendelkezésre álló frekvenciákat. Egymás között kommunikációjuk is önszervező, automatikus.
Autópályán viszont a DECT legfeljebb csak a pihenők, benzinkutak környékének ellátására alkalmazható gazdaságosan; a ritkán lakott területek ellátásának eszköze továbbra is a GSM maradhat és a 450 MHz-es NMT rendszer, amelyet legfeljebb csak a műhold üt majd ki a nyeregből az ezredforduló táján.
Közös a kártya
A DECT máris többféle alkalmazásban terjedt el. Külföldön a legelfogadottabb megoldás az úgynevezett alközponti DECT rendszer, amely itthon is viszonylag egyszerűen telepíthető, sőt a korszerű elektronikus alközpontokat forgalmazók szinte mindegyike opcionálisan kínálja ezt a kiegészítést a főközpontokhoz. Az alközponti alkalmazásokkal hatékonyan csökkenthető bármely cég vezetékhálózatának kiépítési költsége. A DECT-alállomások használata minden olyan helyen szinte megfizethetetlen előnyökkel jár, ahol a dolgozóknak egy régi épületen vagy telephelyen belül mozogniuk kell. Az emberek így korszerű ISDN-hez, illetve – tárcsás technikával működő alközpontokkal kiegészítve – egy könnyű, de teljes értékű telefonkészülékhez jutnak, amely az ellátott objektumon belül bárhol elérhető. A Budapesti Vásárközpontban üzemelő Ericcson alközponti rendszer is kiváló eredménnyel működik. Jóval olcsóbb, mintha rádiótelefont használnának, arról nem is szólva, hogy a hagyományos rádiótelefon-rendszerek a pavilonokon belül nem mindig teremtenek kifogástalan elérhetési lehetőséget.
A DECT-kommunikáció ugyanolyan jól védett az illegális használat ellen, mint a GSM. A készülékek azonos típusú előfizetői kártyával üzemelnek, és ez szinte kínálja a rendszerek összekapcsolásának lehetőségét. Ugyanakkor néhány gyártónál a DECT alközponti rendszerek számára speciális kétnormás készülékek is készülnek. Ezek a vállalat telephelyén belül a vállalati rendszerhez kapcsolódnak, míg az ellátási körzeten kívül valamelyik nyilvános DECT-szolgáltató hálózatához csatlakoznak.
A nyilvános DECT rendszerek – éppen kis cellaméretük miatt – többféle szervezési és kialakítási lehetőséget kínálnak szolgáltatóiknak. Az egyik a nagyforgalmú körzetek tehermentesítése a GSM-forgalom alól, illetve a szépen jövedelmező körzetek “kicsemegézése”. Ezen a koncessziós szerződések kiadásakor lehet alakítani, bizonyos lehetőségek és kötelezettségek kikötésével. Éppen ezért a kizárólag DECT rendszerrel ellátott területeknél előírják a minimális szigetméretet, amelyen belül, annak minden pontján teljes ellátást kell nyújtani. (Például egy belvárost teljes egészében le kell fedni.) Ugyanakkor ez a probléma nem merül fel, ha a GSM- és a DECT-szolgáltató számára előírják a két rendszer összekapcsolásának kényszerét.
Olcsó, gyors
Az alközponti megoldás mellett az úgynevezett Telepoint típusú telepítésre is lehetőség van. Ez egy francia szolgáltatótól kapta nevét, aki úgy akarta megoldani a nyilvános telefonkészülékek rongálása elleni védelmet, hogy megszüntette volna a nyilvános készülékeket. Helyettük olyan olcsó kézi készülékeket kínált, amelyeket adott, jól meghatározott pontokon lehetett volna használni úgy, hogy a beszélgetés díját a felhasználó otthoni telefonszámlájához írták volna hozzá. Ez az elképzelés nem vált be, de a németeknél az E plus hálózaton belül kísérleteznek olyan megoldásokkal, amelyek arra épülnek, hogy az ellátott területeken kívül, például benzinkutak vagy áruházak egyes részein táblával megjelölt helyek állnak a saját készülékkel érkező ügyfelek rendelkezésére.
A DECT, olcsósága miatt, várhatóan a GSM-hez hasonló gyorsasággal terjed majd el. De éppen említett sajátosságai miatt soha nem válik a GSM vetélytársává – legfeljebb azokon a sűrűn lakott területeken, ahol egy adott körön belül mozgó, nagy forgalmat lebonyolító felhasználói közösségre számíthatnak. A DECT a GSM rendszer tehermentesítőjeként tehát megtalálhatja helyét a mobiltelefónia világában. Ugyanakkor az új megoldás remélhetően feloldja a konkurens szolgáltatók összekapcsolásának tilalmát.
