Belföld

Németh: Kádár papot akart és gyónt

A volt miniszterelnök húsz év után árulta el a titkot.

Úton a rendszerváltás felé címmel rendezett estet Balatonfüreden tegnap a Hamvas Béla Asztaltársaság. A vendég Németh Miklós volt miniszterelnök (képünkön) és Pozsgay Imre egykori államminiszter, a kérdező Szőcs Géza kulturális államtitkár volt.

Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy 1988 november végén lett miniszterelnök, de “nagyon rosszul érezte magát” abban a kormányban. “Minden erejével azon volt”, hogy az alkalmatlan embereket eltávolíthassa, de kötötte a pártfegyelem.

Hónapokon át győzködte Grósz Károlyt, a párt első titkárát, mire megszületett a levél, amelyben lemondtak a miniszterállítás és felmentés jogáról. A volt kormányfő ezt tartja a rendszerváltás egyik kulcsdátumának, ekkortól már nem az folyt a kormányban, amit a párt akart.

Németh Miklós kitért arra is, hogy egy nagyon szűk csapat “zongorázta le”, mikor, miként engedik ki a nyugati határon az NDK-sokat. Horn Gyula, akkori külügyminiszter nem tartozott a “szűk csapatba” – tette hozzá.

A volt kormányfő beszélt arról is, hogy 1981-ben csődhelyzetben volt az ország. Volt olyan, hogy felvetődött: “hétfőn ki tud-e nyitni a Magyar Nemzeti Bank?”. Rámutatott: egy út maradt, felvetetni magunkat a nemzetközi pénzügyi szervezetekbe; az IMF-be és a Világbankba.

Németh Miklós szerint Fekete János, akkori MNB-elnökhelyettes “dumálta tele” Kádár János fejét, miatta duplázódott meg 1985 és 1990 között a magyar államadósság. “Fekete János ment azzal a szöveggel, hogy Kádár elvtárs pénz van, én hozom” – emlékezett Németh Miklós.

A volt kormányfő szerint Grósz Károly “kizárólagos érdeme” az 1988. “májusi puccs”, Kádár János félreállítása. “Azt csak Grósz tudta megcsinálni” – tette hozzá. A volt miniszterelnök elárult “egy nagy titkot” is, mert talán 20 év után már elmondhatja. “Mariska néni” (Kádár János felesége) felhívta, s azt mondta, “a férjem papot akar”. Ki is ment egy pap, s Kádár gyónt neki, ám hogy mit, azt nyilván csak a pap tudja – jegyezte meg.

Pozsgay Imre úgy emlékezett, ő már 1981. december 3-án az MSZMP Központi Bizottságának ülésén kimondta: az ország “besétált” az adósságcsapdába, amiben benne van egy “államcsőd lehetősége”. Ezt követően őt egy “rozsdás vágányra tolták, rozsdás vagonban”, azaz a “döglődő és halálra ítélt” Hazafias Népfront főtitkára lett, amit “életre keltett”.

A volt államminiszter szerint 1985-ben Berecz János, az MSZMP KB titkára és ő is kapott jelölést a politikai bizottságba, s valaki felvetette, hogy “Berecz sokat iszik”. Pozsgay Imre szerint Kádár János erre úgy reagált: Berecz lehet, hogy sokat iszik, de részegen sem mond olyanokat, mint a Pozsgay józanul.

Pozsgay kitért arra is, hogy Grósz Károllyal “nagyon rossz viszonyban volt”, meg is lepődött, amikor 1988 márciusában egyszer csak “beállított” hozzá a balatonfüredi nyaralójába, s azt mondta: “Elfáradt az öreg, meg kéne’ neki köszönni”. Horn Gyula viszont 1988 februárjában még azt hangoztatta a párt központi bizottságának ülésén: “vegyék tudomásul az elvtársak, hogy Kádár elvtárs nélkül nincs kibontakozás, nincs magyar jövendő” – emlékezett Pozsgay Imre. “Ennyit a Gyula előrelátó képességéről” – jelentette ki.

A fórumon In memoriam Kulcsár Kálmán címmel beszéltek Kulcsár Kálmán jogtudósról, a Németh-kormány igazságügyi miniszteréről is. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Kulcsár Kálmán veje többek közt elmondta, hogy apósa nevéhez fűződik az új jogalkotási törvény 1988-as elfogadtatása, s a sztálinista alkotmány megreformálása. Réti László utalt arra: Kulcsár Kálmán “nagy vágya volt”, hogy az alkotmánybíróság elnöke lehessen. Németh Miklós a volt igazságügyi miniszterét “szerény és borzasztóan felkészült embernek nevezte”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik