Ilyen kezdetleges „gondolatolvasó” és „gondolatvezérléses” technikák már ma is léteznek; ezek például a test különböző reakcióit, vagy az agyműködést kísérő elektromos jeleket, az EEG hullámokat használják különböző egyszerű gépek működtetésére, vagy a számítógép kurzorának mozgatására. Japán és amerikai kutatók azonban újabban az agy vérkeringésének elemzésén alapuló agyvezérléses módszert dolgoztak ki: ezzel máris sikerült egy robotkezet irányítaniuk.
MRI-felvétel. Kifürkészett szándékok.
Az új gondolatolvasásos technika az orvosi diagnosztikában is alkalmazott mágneses rezonanciás képalkotó eljárásra (MRI) épül, amely lehetővé teszi, hogy valós időben készüljön mozgókép az agyban zajló véráramlásokról. Az agykéregben a különböző gondolatok, vagy idegmozgató parancsok kiadása idején mindig más területek működnek, és ezek vérellátása fokozódik, amit a rendszer azonosítani képes. Így egy képfeldolgozó szoftver, valamint egy dekódoló algoritmus segítségével pusztán az agy MRI-s szkennelése alapján lehetséges következtetni a kísérleti alanyok végtagok, vagy ujjak mozgatásaira irányuló szándékára. A japán Honda vállalat egyik fejlesztőcégének kutatói ezen alapulva sikeresen játszották egy robotkézzel a „kő-papír-olló” játékot. A mozgás kivitelezése ugyan a bonyolult számítási feladatok miatt egyelőre 7 másodperces késében van az akarathoz képest, ám a kutatók szerint a dekódoló algoritmus ennél gyorsabban is működhet. Végső céljuk pedig, hogy szoftverüket olyan agyi paraméterek felismerésére használják, amelyek függetlenek a vizsgált személyek mozgását megakadályozó MRI készüléktől.
