A Bush-adminisztráció – a kezdeti kapkodás után, amikor ad hoc módon, eseti jelleggel döntött arról, hogy melyik bankot vagy biztosítót menti meg – bejelentette egy állami intézmény létrehozását, amely a rossz jelzáloghitelek kivásárlására szakosodik, s ehhez 700 milliárd dollárt kért a törvényhozástól (ez a summa a magyar GDP közel ötszöröse) – olvasható a Figyelő legfrissebb számában.
Van annak persze egyfajta bája, hogy (némi túlzással) éppen a kisebb állam, a minél kevesebb központi beavatkozás elvét valló republikánus kormányzat kényszerül az államkapitalizmus erősítésére – jegyzi meg a Figyelő. Ám az, hogy a rossz kinnlevőségek nagy része végül az amerikai államnál landol majd, egyben annak beismerése is: a megmentett pénzintézetek túl nagyok voltak ahhoz, hogy elbukjanak. A következmények ugyanis már régen túlmutatnak azon, hogy néhány kapzsi pénzintézetet megbüntet a piac és pár ezer bróker az utcára kerül.
Európa: irány a recesszió
Hiába szebbek a könyvei az európai cégeknek, hiába alacsonyabbak a tőkeáttétek, túlzás lenne azt állítani, hogy a világ Amerikán kívüli részein nincs reálgazdasági hatása a válságnak. Ez már csak a globális nagyvállalatok miatt sem lehet így. Az amerikai bankok korábban aktív hitelezők voltak az európai pénzpiacokon, így ha a tengerentúlon elapadnak a források, akkor az öreg kontinensen is pénzszűke állhat elő.
A dán, vagy az ír gazdaság recessziója, más európai országok lelassulása azt mutatja, hogy igenis van európai reálgazdasági hatás. Az eurózóna legnagyobb gazdasága, Németország már érzi is ezt egy ideje.
A várakozások szerint a nyomott gazdasági helyzet egészen a jövő év végéig fennmarad, bár az olajárak esése és az eurónak a dollárral szembeni gyengülése segíthet kivédeni a recessziót.
Mérsékelt magyar makrohatások
Magyarországon az amerikai tőkepiacokról kiinduló válság érezteti majd hatását, ám az okozott károk valószínűleg nem mérhetők a tengerentúli, vagy az általános európai mércével. A legerősebb hatás az lehet, hogy szigorodnak a hitelfelvételi kondíciók, mivel a magyar kereskedelmi bankok is kénytelenek alkalmazkodni külföldi anyabankjuk megváltozott politikájához.
A szigorúbb hitelezési gyakorlat pedig éreztetheti hatását a gazdasági növekedésen is. Ha folytatódik az olajárak csökkenése, az jótékonyan hathat az inflációra. Főleg, ha ez a dollár további gyengülésével jár együtt. Ha viszont erősödni kezd a zöldhasú, az könnyen ellentételezheti az olajárak mérséklődését. Amennyiben az amerikai kereslet a gazdasági lassulás következtében vészesen csökken, az kihat az európai piacokra is, s így a magyar kivitel is még rosszabb helyzetbe kerülhet.
(További izgalmas részletek a Figyelő legfrissebb számában.)
