Nem lehet többé utcát, teret elnevezni Titóról, a volt Jugoszlávia egykori köztársasági elnökéről Ljubljanában, döntött a szlovén alkotmánybíróság, arra hivatkozva, hogy Tito neve az emberi jogokat semmibe vevő kommunista rendszer szimbóluma.
Az alkotmánybíróság közleménye hangsúlyozza, hogy “Tito neve nemcsak Szlovénia felszabadulását szimbolizálja a fasiszta megszállás alól a II. világháborúban, de neve az emberi és az alapvető szabadságjogok durva megsértését jelentő totalitáris kommunista rezsim jelképe is”.
A belgrádi Danas című újság csütörtöki száma azt írja, a volt jugoszláv vezetőről a ljubljanai polgármester akart utcát elnevezni. Az Új Szlovénia nevű konzervatív párt azonban alkotmánybírósági felülvizsgálatot kért, mondván, hogy a “Tito-rezsim megszegte az emberi jogokat”.
Szlovénia függetlenné válása, azaz 1991 előtt számos út, utca és tér volt elkeresztelve Titóról, sőt egy város, Titovo Velenje, nevében is emlékeztetett a volt jugoszláv államfőre. A város azóta visszakapta régi – Velenje – nevét, de egy szobor és egy utca még mindig Tito nevét viseli.
A horvát és szlovén szülőktől származó Josip Broz 1892-ben született, a Tito nevet csak később vette fel. Az 1943-tól 1991-ig fennállt “második” Jugoszlávia első számú vezetője volt egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig. Alakját és személyiségét a volt Jugoszlávia utódállamaiban sokféleképpen értékelik.
