Poszt ITT

Bemondó – Bővült a Világörökség Lista

Szerdán újabb nyolc helyszínt vett fel vilniusi tanácskozásán az UNESCO a világörökségek közé, s ezzel 820-ra bővült a lista, amelyen Magyarországot eddig nyolc természeti vagy kulturális érték képviseli.

A listára hazánkból elsőként 1987-ben a budapesti Duna-part a várnegyeddel, továbbá Hollókő került, majd 1995-ben az aggteleki- és a szlovák-karszt barlangjai, 1996-ban a Pannonhalmi Bencés Főapátság, 1999-ben a Hortobágyi Nemzeti Park, rá egy évre a pécsi ókeresztény sírkamrák nyerték el a címet. Ezt követően a Fertő tó, majd utoljára 2002-ben a tokaji történelmi borvidék került az ENSZ-listára. Ezzel egy időben a budapesti helyszínt az Andrássy úttal és a Hösök terével egészítették ki.

Az UNESCO Világörökség Egyezménye 1972. november 16-án született meg az Asszuáni-gát építése kapcsán. Az Egyezmény ezidáig a legjelentősebb eszköz földünk egyetemes természeti és kulturális értékeinek megőrzésére, egy olyan egyedülálló jogi eszköz, amely globális felelősségvállalást tesz lehetővé a világ kulturális és természeti értékeinek megóvásáért. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak egy adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világörökség-bizottság a tagállamoktól érkező javaslatokról évente dönt, amely azt vizsgálja, hogy a javasolt helyek megfelelnek-e a bizottság 1972-es létrehozásakor rögzített kritériumoknak. Ezek közé tartozik, hogy az adott hely a maga nemében egyedülálló legyen, s hogy a javasolt kulturális emlékhely vagy műemlék történelmileg hiteles (valódi) legyen. A javaslathoz mindig mellékelni kell az adott hely megőrzésének tervét, a bizottság e terveket is vizsgálja és minősíti.

Jelenleg kilenc magyar épület, tájegység vagy kulturális érték vár a listára kerülésre: a Tihanyi-félsziget a Tapolcai-medencével, a Komáromi erőd, a Dunakanyar, a római limes magyarországi szakasza, a mezőhegyesi ménes, az ipolytarnóci ősmaradványok, a tájház hálózat, az észak-keleti fatemplomok és egy magyar szecessziót átfogó kulturális áttekintés. E mellett szóba került még a fővárosi helyszín újabb kibővítése a rózsadombi karszt területével.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik