Új elem a magyar alkotmányos hagyományok beépítése az alkotmánybírósági gyakorlatba, amit éppen az alaptörvény tesz szükségessé. Alkalmazására példa a bírák nyugdíjazásának ügyében nyáron hozott döntés, amely a szabályozás megsemmisítésekor egy csaknem másfél évszázaddal ezelőtti, 1869-es törvényre is hivatkozott a bírói függetlenség magyar jogban élő gyökereivel kapcsolatban. A hatalommegosztásnak a magyar alkotmánybírósági gyakorlatban két évtized alatt kimunkált jogelvét pedig rögzíti az új alaptörvény, amely csak a mai Európában általánosan elfogadott jogelvekkel és a polgári Magyarország másfél évszázada alatt kialakult alkotmányos hagyományokkal együtt értelmezhető – hangsúlyozta az AB elnöke.
Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek tavaly év végi formai okból történt megsemmisítéséről szólva Paczolay Péter kiemelte, hogy az AB feladata az alaptörvény védelme. Ebből a szempontból értékelték az átmeneti rendelkezéseket, és amikor megsemmisítették azokat, nem csorbították az alaptörvényt, hanem éppen hogy óvták a hosszú távú alkotmányos gondolkodás jegyében. Az alaptörvény eredeti szövegét nem érintette a testület – szögezte le az AB elnöke.
A köztársasági elnök választási regisztrációra vonatkozó indítványa nyomán idén meghozott határozattal összefüggésben Paczolay Péter kifejtette: a határon túl élő magyar állampolgárok regisztrálása szükséges lehet, de ez önmagában nem teszi indokolttá a jogintézmény általánosan kötelező bevezetését a magyarországi lakóhellyel rendelkezők részére. Az AB nem a cél, hanem az eléréséhez igénybe vett eszköz alkotmányosságát vizsgálta.
Az AB elnöke rámutatott: így volt ez a hajléktalanokkal kapcsolatos határozat esetében is. A közterületen élők problémáját természetesen meg kell oldani, de ehhez csak alkotmányos eszközöket lehet igénybe venni. Az AB semmi mást nem tett, mint egy alaptörvény-ellenes jogszabályt megsemmisített. A jogalkotó hibájáért nem lehet az AB-t bűnbakká tenni. A határozat bőven hagy mozgásteret a jogalkotónak, hogy megnyugtatóan és alkotmányosan rendezze a kérdést. A szabályozás elhibázottságára egyébként felhívták a figyelmet olyan karitatív szervezetek is (például a Máltai Szeretetszolgálat), amelyeknek nagy tapasztalatuk van a hajléktalanok ellátásában. A testületet ért támadások tehát alaptalanok, kizárólag az AB tekintélyének csorbítására lehetnek alkalmasak – jelentette ki Paczolay Péter.
Az Alkotmánybíróság döntéseinek lehet politikai következménye, de ettől még nem politikai szereplő – fejtette ki. A pártpolitikai erőviszonyok által meghatározott törvényhozás és a szakmai alapon működő alkotmánybíróság közti konfliktusokra sok országban akad példa. Az igazi kérdés az, hogy a politika miként reagál a neki nem tetsző döntésekre: a testület hatáskörének szűkítésével, alkotmánymódosításokkal vagy a döntések tiszteletben tartásával. Szlovéniában például megpróbálták belefullasztani az alkotmánybíróságot az ügyek áradatába, Ukrajnában pedig a törvényhozás nem adott lehetőséget a megválasztott alkotmánybíráknak, hogy esküt tegyenek és megkezdjék munkájukat. Nyugat-Európában azonban a politika, még ha nem is mindig örvendetes számára az alkotmánybíróság döntése, tudomásul veszi, végrehajtja azt, nem próbálja különböző trükkökkel ellehetetleníteni az intézményt. A fejlett demokratikus jogállamokban az alkotmányos kultúra kikezdhetetlen eleme az alkotmánybíróság döntéseinek tiszteletben tartása – mondta az elnök.
Az alkotmányozó hatalommal rendelkező politikai erő számára nagy a kísértés, hogy a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésekre rutinszerűen úgy reagáljon, hogy bizonyos kérdéseket kivon a testület hatásköréből, és alkotmányos védelem alá helyez, ahogy ez Magyarországon az elmúlt két évben megtörtént például a különadó vagy a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmánybírósági megsemmisítése után – emlékeztetett Paczolay Péter, aki szerint a pénzügyi, adózási tárgykör feletti alkotmányossági kontroll szinte teljes felszámolása nem helyeselhető.
Hozzátette: a politikai erők más esetekben oly módon állíthatják nehéz helyzet elé az Alkotmánybíróságot, hogy nem vállalják fel a rájuk háruló felelősséget egy adott kérdés eldöntésében, inkább áttolják a problémát a testület asztalára.
Az AB hatásköreivel kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az actio popularis, az AB-hez fordulás minden állampolgárt korábban megillető joga megszűnt, de nem következett be az, amitől sokan tartottak, hiszen a fontos ügyek azóta is eljutnak a testülethez. Így volt ez például az egyházügyi törvény, a hallgatói szerződések vagy a bírák nyugdíjazásának ügyében. Az AB törvényhozásikontroll-funkciója tehát továbbra is működik – szögezte le.
A jelenlegi szabályozásban az ombudsman AB-hez fordulásának lehetősége az alkotmányos rendszer egyik alapvető jogintézménye. Ennek köszönhető, hogy nem árasztják el magánszemélyektől származó, egyenetlen szakmai színvonalú indítványok az AB-t, ami az intézmény hatékony működését óhatatlanul veszélyeztethetné. Az alapvető jogok biztosa és hivatala a szerepköréből adódó társadalmi érzékenységgel és valóságismerettel érzékeli, melyek a leghangsúlyosabb alkotmányos dilemmák, és azokat szakszerűen előkészítve az AB asztalára teszi. Tavaly az ombudsman 24 utólagos normakontroll-indítványt nyújtott be az AB-hez – összegzett Paczolay Péter.
