A Fidesz ügyvezető alelnöke a Hír Tv Péntek8 című műsorában azt mondta: „tanítani kéne” az EU válságkezelési metódusát. Kósa Lajos szerint az uniós alapértékek közt az első helyek között van a magántulajdonhoz való jog, miközben azt javasolják Ciprusnak, hogy vegyék el a betétesek pénzének felét. Kósa szerint azok, akik az EU javaslatai alapján kezelik a válságot, most utcai tüntetésekkel, gyújtogatásokkal kell, hogy szembenézzenek, miközben Görögországnak úgy enged el Brüsszel egy 100 milliárd eurós adósságtételt, hogy közben Magyarországnak akkor sem adnának 15 milliárdot, amikor csak tárgyalni szeretne róla – írja a beszélgetés alapján a Magyar Nemzet.
A komplex helyzet visszásságára utalva a Fidesz-alelnök megjegyezte, Simor András volt MNB-elnök még nem köszönte meg a Fidesznek az adóamnesztiát, aminek köszönhetően nem ragadt Cipruson a „balliberális bankvezér” vagyona. Szerinte az EU hangulatát a balliberális zöldkórus uralja, amely Kósát egy kicsit a Monty Pythonra emlékezteti, amikor a legnevetségesebben megy szembe saját elveivel.
A Fidesz politikusa ennek ellenére arra intett, ne a Cohn-Bendit-féle figurákon keresztül ítéljük meg az Európai Unió egészét. „Nekünk úgy kell vívni a küzdelmünket, hogy hangsúlyozzuk, erős európai elköteleződésünk van. Tudjuk jól, a háttérben már mindenki készülődik a jövőre esedékes európai parlamenti választásokra” – fogalmazott Kósa Lajos, elismerve, hogy Európában Magyarország-ellenes közhangulat formálódik.
Szerinte a magyarok többsége támogatja a kormányt, ez mind az időközi választások eredményein, mind a közvélemény-kutatásokból a napnál is világosabban látszik. „Eredményesen küzd Magyarország az ellen a hisztéria ellen, ami most folyik.” Brüsszel miatt van szükség a rezsicsökkentés védelmében indított aláírásgyűjtésre is. Mivel nagy nemzetközi cégek érdekei sérülnek, ezért várható, hogy az unió kifejezi nemtetszését. De 1,5 millió szignóval már oda lehet állni Brüsszel elé, s elmondani, hogy a magyarok döntő többsége kiáll a lépés mellett – tette hozzá.
Kósa Lajos szerint a kormány a rezsidíjak közötti területi különbségek mérséklésével kívánja folytatni a tízszázalékos rezsicsökkentést. A csökkentés második üteme várhatóan tovább tart, mint az első, mivel ahhoz csökkenteni kell a szolgáltatók számát. Mint mondta, jelenleg tízszeres különbségek vannak a legalacsonyabb és a legmagasabb rezsik között, ami alapvetően a rossz szolgáltatói struktúrára vezethető vissza, túl sok a szolgáltatók száma. A jelenlegi 350 céget le kell csökkenteni körülbelül harmincra, így a felesleges kiadások nem rakódnak rá a díjakra.
A Bajnai–Mesterházy küzdelem igazi roncsderbi, hiszen leszerepelt embereket tud csak felmutatni mindkét tábor – mondta Kósa Lajos. Kiemelte, hogy Bajnai mellett is inkább régi arcok kezdenek feltűnni, akik mellett a volt miniszterelnök „csak” külföldi támogatóira számíthat. Kósa véleménye szerint a fentiek mellett az emberek azt látják a felektől, hogy míg megállás nélkül az összefogásról beszélnek, magukkal sem tudnak összefogni. Majd meglátjuk, hogy ez mire lesz elég – tette hozzá.
A Magyar Nemzet – a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatási eredményei alapján – arról ír, hogy nagyjából egy évvel a 2014-es országgyűlési választások előtt a kormányváltást óhajtó baloldal kiegyezését nehezíti, hogy nem egyértelműek a lehetséges miniszterelnök-jelöltek erőviszonyai. (Emiatt bírálta Konrád György az ellenzéket.)
Az EU igazságügyi biztosa közben a Népszavának adott interjúban érdekesnek nevezte, hogy Navracsics Tibor közvetlenül azután vádolta meg elfogultsággal, miután jelezték, részletesen elemzik a legutóbbi magyar alkotmánymódosítás jogszerűségét. Viviane Reding mégsem adta fel a reményt, hogy a magyar kormány változtat hozzáállásán, együttműködik az EU-val és az Európa Tanáccsal. Az EU-biztos ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország jogrendszere teljesen megfeleljen az uniós jognak. Ugyanezt várja a többi tagállamtól is, függetlenül attól, hogy azokban éppen melyik párt van hatalmon – tette hozzá.
Szerinte ez nem Magyarország támadása, hanem a kormány intézkedéseinek bírálata. Az uniós biztos nagyon sajnálatosnak tartja, hogy „a magyar kormány nem teljesítette José Manuel Barroso bizottsági elnök kifejezett kérését, hogy várjon az alkotmánymódosítás elfogadásával addig, amíg az EB nem végezte el elemzését. Ez annál is inkább sajnálatos, mert Barroso elnök márciusban több fontos aggodalmának konkrétan is hangot adott e legújabb változások kapcsán. Kérdéses ugyanis, hogy ezek megfelelnek-e az uniós jognak, különösen a jogállamiság kritériumainak”.
