A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarázat címmel közölt kommentárt az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó döntéseiről. Georg Paul Hefty ebben kifejtette, “akármilyen hangos is a Brüsszelből hallatszó dobszó, egy valamit világosan leszögezett az EU a szerződésszegési eljárás részleteinek megnevezésével: Magyarország nem a diktatúra felé vezető úton jár”. A brüsszeli bizottság kifogásolja a jegybank és az adatvédelmi hatóság jogállását, valamint a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítást, de nem bírálja az új alkotmányt egészében véve vagy a miniszterelnök hatalmi helyzetét. Hefty kifejtette: a budapesti politikusok még nem tanulták meg “a régi demokráciákban már begyakorolt bűvészmutatványt a mindenütt áttünedező politikai befolyással és az intézmények kőbe vésett függetlenségével”.
Német nézőpontok
Egyetlen német kormány sem tartózkodott attól, hogy egy bizalmasával töltse be “a példásan független” német jegybank vezetőjének tisztségét, de az ilyen esetekben “egy nagy tekintélyű kancellár asszony mindig nagyobb megértésre talál, mint egy kis országban rendezett választás győztese, akit túlságosan nagy hatalma miatt nem kedvelnek.” A lap a címoldalán is cikket közölt Az EU eljárást készít elő Magyarország ellen címmel. Ebben azt írják, hogy “hallomások szerint” az EB már elő is készítette azokat a leveleket, amelyekkel hivatalosan megindítják a szerződésszegési eljárásokat. Jelenleg az EB jogászai ellenőrzik a dokumentumokat, hogy az Európai Bíróságon esetlegesen induló eljárásokban megállják a helyüket. A 27 tagú bizottságban senki sem ellenezte az eljárások megindítását – tudta meg a lap.
A FAZ Orbán ellenfele címmel portrét közölt Simor Andrásról. Ebben Michaela Seiser azt írta az MNB-elnökről, hogy “technokrata és konzervatív liberális beállítottságú, de nem tartozik egyik politikai irányzathoz sem. Elődjéhez, Járai Zsigmond korábbi konzervatív pénzügyminiszterhez képest jelentősen visszafogottabb. Járai belföldön és a nemzetközi porondon sem hagyott ki lehetőséget, hogy erős szavakkal bírálja a szociálliberális miniszterelnököket. Ilyen megjegyzésekre (Simortól) a mindig professzionálisan és elegánsan fellépő egykori befektetési bankártól nem kell számítani”. Simor számára az infláció megfékezése a legfőbb cél – tette hozzá. A lap gazdasági rovatában A bizottság a strukturális támogatás csökkentésével fenyegeti Magyarországot címmel jelent meg cikk, amely szerint az EB nem vezethet be szankciókat Magyarország ellen, hiszen az ország nem tagja az euróövezetnek, a strukturális támogatásokat azonban csökkentheti. A bizottság ezt a lehetőséget mostanáig egyetlen tagország esetében sem “mérlegelte komolyan”, amit Olli Rehn azzal indokolt, hogy a lépés csak a szegényebb uniós tagállamokat sújtaná.
A Financial Times Deutschland a címoldalán számolt be az EB döntéseiről Brüsszel előveszi Magyarországot címmel. A lap kiemeli: az EB figyelmeztetett, hogy 3 ügyben szerződésszegési eljárást indíthat Magyarország ellen, ugyanakkor reméli, hogy elkerülhető a bonyolult és hosszadalmas eljárás. Az EB igyekszik kihasználni Magyarország “pénzügyi kényszerhelyzetét, hogy legalább a jegybank függetlenségére vonatkozó követelésének érvényt szerezzen” a kilátásba helyezett eljárás nélkül – áll Claus Hecking és Mark Schrörs brüsszeli és Nils Kreimeier berlini tudósító cikkében, amely szerint úgy tűnik, hogy a nyomásgyakorlás hatásos, hiszen a miniszterelnök a szóvivője útján szerdán nem zárta ki a jegybankról szóló jogszabály módosítását. “Az azonban kérdéses, hogy mennyire hiteles ez az engedékenység” – tették hozzá.
Az FTD vezércikkben is foglalkozott a brüsszeli döntésekkel Szükségből tanulni címmel. A lap szerint “ha akarja, akkor az EU egyáltalán nem is az a fogatlan oroszlán, amelyre néhányan gondolnak. (Az unió) ezt most éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel érezteti.” A lap szerint a kohéziós alapból származó források kilátásba helyezett befagyasztása “egyértelmű üzenet: aki a klub tagja akar lenni, az legyen szíves betartani a játékszabályokat”. Hozzátette: Magyarország “szorult helyzete nagyon kapóra jön az EB-nek. Az ország a csőd szélén áll és a nemzetközi támogatók jóindulatára van utalva. ( ) A bizottságnak ezt ki kell használni” – áll a cikkben, amely szerint ugyanakkor egyelőre nincs szükség az uniós tagsági jogosítványok megvonására, amit az EP-ben követelnek.
Az EU a jövő héten dönt a Budapest elleni kemény lépésekről című beszámolójában azt emeli ki, hogy az EB azért is vár a jövő keddig a szerződésszegési eljárás megindításával, mert Magyarország még ezen a héten megbeszéléseket kezd a valutaalappal. Az IMF “valószínűleg pénteken ismerteti a magyar kormánnyal szemben támasztott konkrét követeléseit. Budapest kemény feltételekre számíthat” – írta Thomas Ludwig koppenhágai és Stefan Menzel bécsi tudósító. A Die Welt című konzervatív lap az új uniós kormányközi szerződés előkészületeiről szóló beszámolójában említi az EB szerdai döntéseit. Az EU-bizottság a deficit miatt fenyegeti Magyarországot című beszámolóban Florian Eder és Florian Hassel kifejtik: az államháztartási szabályok ellen vétő országoktól még soha nem vontak meg pénzbeli támogatást.
A konzervatív Le Figaro szerint az Európai Bizottság megtette “az első politikai lépést az ügyetlen magyar miniszterelnökkel szemben”, ami a “nyitánya lehet egy olyan erőjátéknak, amely gyorsan mozgósíthatja az európai fővárosokat és képviselőket Strasbourgban”. Olli Rehn pénzügyi biztos bejelentése csak “a figyelmeztető lövése volt egy, – úgy tűnik – előre eltervezett kampánynak az egykori antikommunista hős félresiklásával szemben”. A lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy az Európai Unió eddig – csak félszavakkal – a sajtó és az ellenzék megregulázását hányta a budapesti vezető szemére. Az EU-t azonban most már nyugtalanítja az is, hogy Orbán Viktor pártembereket helyezett a függetlennek tartott intézmények élére, s Brüsszel attól is tart, hogy “egy nap arra ébred, hogy egy Hugo Chávezt vagy egy Aljakszandr Lukasenkát talál a Duna-parton” – hangsúlyozta a lap.
Francia helyzetjelentés a frontról
A “második, azonnali sortűz politikai jellegűnek ígérkezik” – fogalmazott Jean-Jacques Mevel az Európai Bizottság által kilátásba helyezett figyelmeztető levelekre utalva, amelyekben Brüsszel három, közelmúltban elfogadott törvény “átírását akarja Orbántól kikényszeríteni”. A lap kitért arra is: a miniszterelnök jelezte, hogy kész tárgyalni. Miután ahhoz, hogy 2012-ben fizetőképes maradjon, szüksége van az EU és az IMF legalább 15 milliárd eurós hitelkeretére – állította a tudósító. Hozzátette: “Az elvárt változtatásokra viszont nem tett ígéretet”. A Le Figaro szerint az Ausztriával szembeni szankciók kudarca után ugyanakkor “senki nem hiszi, hogy a luxemburgi bírák ítéletével való fenyegetés megijesztené a magyar miniszterelnököt”. A keményebb hanggal az Európai Bizottság “a két másik európai zászlóaljat”, a Parlamentet és a tagállamokat összefogó tanácsot akarja az arénába hívni – írta a Le Figaro, s arra is felhívta a figyelmet, hogy “eddig sem Németország, sem Magyarország szomszédai nem fejezték ki érzéseiket, az pedig talán döntő lehet Orbán Viktor jövője szempontjából”.
A liberális Le Monde is azt hangsúlyozta, hogy Brüsszelből az első fellépés a magyar kormánnyal szemben költségvetési és pénzügyi kérdésekben történt, amit sajnálnak azok, akik azt szerették volna, ha a szerződések védelmezőjeként az Európai Bizottság inkább a demokratikus elvekért emel szót. Jean-Pierre Stroobants, a lap brüsszeli tudósítója megjegyezte, hogy Orbán eddig süketnek mutatkozott, amikor Brüsszel a leginkább vitatott – az igazságszolgáltatást, a médiát vagy a személyes adatok védelmét érintő – intézkedések revíziójára kérte, “nem is beszélve a szomszédos országokban élő magyaroknak adott jogokról”. A lap szerint az Európai Bizottság ezekben a kérdésekben egyelőre még húzza az időt, de valójában már végzett a magyar jogszabályok elemzésével. Amennyiben Orbán nem hajlandó továbbra sem változtatni az álláspontján, elképzelhető, hogy Magyarországnak január 17-től más szankciókkal is szembe kell néznie. Az viszont egy hosszadalmas és bonyolult folyamatot indítana el, amelyhez valamennyi tagállam belegyezésére szükség lenne – mutatott rá a Le Monde.
A L’Express budapesti riportja szerint Orbán Viktor lassanként minden hatalmi ágat maga alá rendel, s miközben “demokratúra” jön létre Európa szívében, az egyéb gondokkal küszködő uniós országok késlekednek a fellépéssel. Az Operaház előtti kormányellenes tüntetés kapcsán Axel Gyldén cikkíró úgy vélte, hogy a köztelevízióban tapasztalható “hivatalos félretájékoztatás” jól illusztrálja a hangulatot Magyarországon, “ahol Daniel Cohn-Bendit európai képviselő szavai szerint másfél éve egy jobboldali Hugo Chávez uralkodik”. Orbán a Fidesz kétharmados parlamenti többségének köszönhetően 2010 áprilisa óta egyszemélyi vezetőként kormányoz, s olyan politikát valósít meg, amely egymás után iktatja ki a hatalmi ellensúlyokat: a médiát, az igazságszolgáltatást, a jegybankot.
“Egy kissé megalomániás célja az is, hogy rendszerét tartóssá, a politikai váltógazdaságot pedig teljesen vagy majdnem lehetetlenné tegye, és hogy mindenekelőtt olyan grandiózus személyiségként vonuljon be a történelembe, aki alapjaiban határozta meg hazája sorsát” – fogalmazott a politikai hetilap. “Magyarország már nem felel meg egyértelműen egy olyan jogállam kritériumainak, ahogy azt Európában érteni szokás. Nem egy olyan rendőrállamról van szó, mint Lukasenka Fehéroroszországa, de másfél év alatt … Magyarország a diktatúra és az államcsőd szélére jutott” – fogalmazott egy európai diplomata a lapnak. A L’Express szerint az Európai Unió jelenleg válaszút előtt áll. Magyarország szankcionálása ugyanis összerántaná Orbán Viktor táborát és azokat, akik a Magyarország elleni összeesküvés-elméletet hirdetik. A szankciókról való lemondás viszont azt jelentené, hogy az EU feladja a demokratikus politikai Európáról alkotott elképzelését – írta a lap.
