Lakáshelyzet – mit mutatnak a számok?

A budapesti lakások piaci értéke több mint háromszorosa a községieknek és közel kétszerese a megyeszékhelyen találhatóknak. 2001-ben tovább nőtt a fővárosi ingatlanok értéke és fokozódott a kereslet a kislakások iránt – olvasható a Tárki Tíz év című vizsgálatának lakáshelyzetre vonatkozó részében. 2001. január elsején Magyarországon több mint 4,061 millió lakást tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal, a háztartások száma 3,8 millió körül volt.

Vidéken sokkal tágasabb

Az átlagos lakás 77 négyzetméteres, az egy háztartásban élők száma átlagosan 2,6. Tehát egy lakosra 29 négyzetméter jut.

A lakhelyek mérete Budapesten a legkisebb, és a településhierarchiában egyre lejjebb lépdelve nő a lakások átlagos nagysága. Ez a családi házas építkezés dominanciája miatt van így.

A szobaszámok szempontjából tartjuk az irányt. Ha csak egy százalékkal is, de a három és az annál több szobás lakások a leggyakoribbak (45 százalék), a kétszobásak csoportja valamivel kisebb (44 százalék), és körülbelül minden tizedik lakás tartozik az egyszobás kategóriához.

Továbbra is van mit javítani komfort tekintetében. Történt előrelépés, de százból hat lakásban továbbra sincs vezetékes víz, kilencben fürdőszoba, tizenegyben pedig vízöblítéses WC. A fűtést ma már a legtöbb helyen gázzal oldják meg, az előző évtized közműfejlesztési programjainak köszönhetően 2001-ben a háztartások 72 százaléka használt vezetékes gázt.

Budapesten sokkal drágább

A fővárosi lakáshelyzet a minőség szempontjából (ide tartozik az épület típusa, a fürdőszoba/WC megléte, gázellátás, külső és belső lakáshibák) sokkal homogénebb, az otthonok zöme a közepes kategóriába sorolható. A községekben éppen ellentétes a tendencia. A lakások minőség szerinti megoszlása vidéken polarizált, vagyis a viszonylag sok rossz minőségű lakás mellett a kiemelkedően jó otthonok száma is magas.

A budapesti lakások piaci értéke sokkal magasabb, mint az azonos minőségű vidékieké. A négyzetméterárak a fővárosban háromszor akkorák, mint a községekben, és ha a megyeszékhelyekhez hasonlítjuk a budapesti ingatlanárakat, akkor is kétszer annyi pénzt kell összegyűjtenie annak, aki nem bírja ki metró nélkül.

2000 tavaszáról 2001 tavaszáig az ingatlanárak Budapesten 41 százalékkal nőttek, míg a megyeszékhelyeket kivéve (33 százalék) a vidéki városokban 13, a községekben 9 százalékos volt az árszínvonal-emelkedés. A végeredmény pedig az, hogy egy fővárosi átlagos értékű lakás 75 százalékkal ér többet az országos átlagnál.

Egynegyed váltani készül

A kutatás kitért arra is, hogy vajon a különböző háztartások jövedelmi-vagyoni helyzete miként kapcsolható a lakás minőségéhez, árához. Kiderült, hogy csupán alig több mint a családok fele (53 százalék) lakik az anyagi helyzetének megfelelő otthonban, míg 2000-ben ez a mutató 60 százalék volt. Körülbelül egynegyed-egynegyed annak a két csoportnak az aránya, amely jobb, illetve rosszabb lakásban él ahhoz képest, amit megengedhetne magának.

Az ilyesfajta inkonzisztencia megszüntetése céljából több mint 900 ezer háztartás készül lakásberuházásra. Az új lakás vagy ház finanszírozása a megkérdezettek fele szerint a jelenlegi lakhely értékesítéséből lesz megoldva. 40 százalékuk tervezi külső forrás bevonását és több mint egyötödük kívánja megtartani a régit is.