Magyar Péter: Aki 1956 után egy agresszort menteget, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen akár Budapesten vagy egy párizsi teraszon

Magyar Péter beszédét zárva arra kérte a magyarokat, hogy kapaszkodjanak össze, és ne engedjék el a megszerzett szabadságot.

Azt kérem tőletek hetven évvel 1956. október 23-a után, hogy kapaszkodjunk újra össze, kapaszkodjunk újra össze, magyarok! Legyen hely mellettünk annak is, aki más felől érkezik, aki másképp gondolkodik, aki most teszi meg felénk esetleg az első lépést.

Szavait az 1956-os hősök előtti tiszteletadással és az „Éljen a szabad, demokratikus és független Magyarország! Gloria Victis!” felkiáltással fejezte be.

Magyar Péter a hősök sírja felett megfogadta, hogy a kormányzat szolgálatot jelent majd, a törvény mindenkire egyformán vonatkozik, és nem ásnak új lövészárkokat magyarok között. Kiemelte a kórházi ellátás, az oktatás, az idős- és gyermekvédelem, valamint a környezetvédelem rendezésének feladatát.

Ez most mind a mi feladatunk. A kivívott szabadságból biztonságot, méltóságot és lehetőséget teremteni minden magyar embernek.

Magyar Péter beszédében leszögezte, hogy Magyarország nem sodródhat Kelet és Nyugat között, 1956-ban a magyarok egyértelműen a szabad és demokratikus Európát választották.

Hangsúlyozta, hogy hazánk megbízható szövetségesként kíván fellépni zsarolások és különutak helyett.

Ehhez bátorság kell, tudás kell, és az a józan belátás, hogy a közös hazáért közösen viselünk felelősséget.

Magyar Péter felidézte egy évvel ezelőtti felhívását az összetartó nemzetről, és Angyal István Tűzoltó utcai parancsnok szavait idézve kiemelte, hogy kiváltság ma emelt fővel és békében együtt ünnepelni.

A korábbi kerek évfordulók, köztük 2006 és 2016 megosztottságára utalva kijelentette, vége annak a korszaknak, amikor a nemzeti szimbólumokat és 1956 emlékezetét kisajátították, és senkit sem lehet kirekeszteni a magyarságból.

Magyar Péter beszédében kiemelte az 1956-os összefogás sokszínűségét, felsorolva többek között Tóth Ilonát, Wittner Máriát, Bibó Istvánt és Mindszenty Józsefet. Kijelentette, hogy nem érti a forradalmat az, aki megosztja a nemzetet:

Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, kiknek jár a hálánk, kinek jut hely a nemzet emlékezetében. Ahogy nem érti Magyarországot sem az, aki érdemesre és érdemtelenre, igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel a saját honfitársait.

A kormányfő Mansfeld Péter meggyilkolásának felidézése után kijelentette, hogy a forradalom végül győzött. Hangsúlyozta, hogy a hősök a szovjet csapatok kivonásáért, a szabad választásokért, a független bíróságokért és a szólásszabadságért adták életüket, amelyek ma mind valósággá váltak.

Kiemelte, hogy a zsarnokság jelképei eltűntek, a nemzeti színek pedig ismét büszkeséggel töltenek el mindenkit. Felidézte a 37 évvel ezelőtti újratemetést és igazságtételt is, amellyel a Kádár-rendszer által jeltelen sírokba temetett mártírok visszakapták a becsületüket.

Ma ezeknek a hősöknek a nevét tanítjuk a gyermekeinknek. Az ő emléküket őrzik utcáink, tereink és iskoláink.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy 1956 állócsillag a magyarság számára, amelynek üzenete és fénye minden új nemzedékhez elér, és korábbi beszédére utalva kijelentette: a hősök áldozata nem volt hiábavaló, a nemzet él és őrzi szabadságát.

A politikus név szerint is megemlékezett a veszprémi Brusznyai Árpádról, a 15 évesen meghalt Szeles Erikáról, valamint a Széna téri felkelőkhöz csatlakozó Mansfeld Péterről, kiemelve, hogy mártírhaláluk és önfeláldozásuk nem volt hiábavaló.

Hiszem, hogy ma ők és a többi ismert és névtelen hős látnak bennünket, látják ezt a teret, a magyar zászlókat és az együtt békében és szabadon ünneplő magyar nemzedékeket.

Magyar Péter elmondta, hogy nagyszülei is az emigrációt fontolgatták 1956-ban, ám nagymamája végül az itthon maradás mellett döntött. Megköszönte a jelenlévő külföldi vezetőknek és nemzeteknek, hogy a forradalom után befogadták a menekülő magyar családokat.

Többek között ennek a döntésnek, ennek a hazaszeretetnek köszönhetem, hogy ma itt lehetek Önökkel, itt lehetek veletek.

Magyar Péter figyelmeztette a mindenkori magyar vezetőket, hogy a hatalom nem előzheti meg a haza szabadságát. Hangsúlyozta, hogy aki idegen támogatásra támaszkodik vagy agresszort menteget, az semmit sem értett meg 1956 véráldozatából és üzenetéből: „Aki a saját népével szemben Moszkvában vagy bárhol máshol keres támaszt, annak legyen 1956 intő figyelmeztetés.”

Majd hozzátette:

1956 véráldozatát egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért. Aki 1956 után egy agresszort menteget vagy idegen birodalmi érdekeknek rendeli alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből. Legyen Budapestben vagy éppen egy párizsi teraszon,

utalva Orbán Viktorra, akit ma egy párizsi kávézó teraszán fotóztak le.

A közönségnek tetszett, amikor a miniszterelnök Orbánnak és társainak üzent, mégpedig azt, hogy legyen ’56 intő jel mindazoknak, akik az orosz agresszor barátságát keresik pillanatnyi gazdasági érdekek miatt.