Magyarországot sújtja az egyik legjobban az aszály, ám Európa más részeit sem kíméli – írja Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki a Copernicus földfigyelő program adatait kommentálta Facebook-oldalán.
A megosztott ábrák alapján jól látszik, hogy – bár a Kárpát-medence egy rendkívül száraz szigetként jelenik meg Közép-Európában – a 2026-os nyár egyáltalán nem csak hazánkban volt vízhiányos. Súlyos aszály jelentkezett Spanyolország, Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország, sőt még az esős időjárásáról ismert Nagy-Britannia jelentős részén is.
Az átlagosnál nedvesebb körülmények csak foltokban fordultak elő a kontinensen, főleg az északi és balti országokban.
Ürge-Vorsatz Diána szerint azonban az aszályos időszakok tendenciája a legaggasztóbb részlet. 2020 óta ugyanis jelentősen megnőtt Európa aszállyal érintett területeinek mérete, a 2026-os rekordmeleg nyáron a kontinens földterületeinek mintegy 38–50 százalékát érintették közvetlenül aszályos körülmények. Extrém súlyos aszály nagyjából háromszor akkora területen alakult ki idén, mint néhány éve, 2018-ban.
A Copernicus adatai alapján a szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna.
További cikkeink a Magyarországot sújtó vízhiánnyal kapcsolatban pedig alább elérhetők:
- 200 éves negatív rekord dőlt meg: -1 centi a Duna vízállása Budapestnél
- Kiderült, miért nem esett egész nyáron az eső
- Kétségbeejtő a Balaton vízmérlege, miközben óriási építkezés kezdődött az egyik befolyójánál
- Semmivé lett ezerhektárnyi víz: a kiszáradás szélén álló Kolon-tónál jártunk
- Ezermilliárd forintból lehetne elkezdeni az ország vízpótlását
