“Tegnap megkezdődött az Oroszországi Föderáció különleges műveleteinek második hulláma, amelynek célja destabilizálni a helyzetet Ukrajnában, megdönteni az ország jelenlegi vezetését, megzavarni a május 25-ei elnökválasztásokat és darabokra tépni az országot” – fogalmazott a politikus.
Elfogták az elhárítás egy emberét
Emlékeztetett: vasárnap és hétfőn oroszbarát szeparatista tüntetők megrohamozták és elfoglalták a megyei adminisztráció épületét Harkivban és Donyeckben, továbbá megszállták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületeit szintén Donyeckben, valamint Luhanszkban.
Eközben az SZBU sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy őrizetbe vették az orosz-ukrán határon az orosz katonai elhárítás egyik emberét, egy bizonyos Roman Bannihot, aki azért akart Ukrajnába utazni, hogy szervezze és koordinálja a luhanszki szeparatista megmozdulásokat. A biztonsági szolgálat közzétette a gyanúsított lehallgatott telefonbeszélgetéseit is, amelyek alapján őrizetbe vették.
Fotó: MTI/EPA/Photomig
Kelet-Ukrajnában vasárnap erősödtek fel ismét a szeparatista törekvések. Hivatali épületeket szálltak meg az oroszbarát tüntetők, és Donyeckben hétfőn a szakadárok kikiáltották a “független köztársaságot”, kinyilvánítva hogy a terület Oroszországhoz kíván csatlakozni.
Erőszakkal állítják át az ukrán katonákat
Ukrajna déli részén, a Krím félszigeten kezdődtek az Ukrajna területi egységét megbontó események. Azután, hogy Kijevben a három hónapon át tartó tüntetések nyomán elmozdították tisztségéből Viktor Janukovics akkori elnököt, és a korábbi ellenzék vette át a kormányzást, február végén a Krímben oroszbarát fegyveresek megszállták a helyi parlament épületét, a törvényhozás tagjai pedig menesztették az ottani kormányt, és Szerhij Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választották a minisztertanács elnökévé.
Március 16-ára az oroszbarát krími vezetés népszavazást írt ki a Krím státusáról, amelyen a szervezőbizottság állítása szerint a Krím lakosai nagy többséggel a félsziget Oroszországhoz csatlakozását támogatták. A szabálytalanul megrendezett és törvényellenesen megtartott referendumot, valamint annak eredményét nem csak Kijev, de a nemzetközi közösség javarésze – beleértve az Európai Unió tagországait, az Egyesült Államokat és Kanadát – elutasítja.
Közben egyre nőtt az orosz katonai jelenlét a félszigeten. Körbezárták a laktanyákat, sorra foglalták el az ukrán hadihajókat. Azokat az ukrán katonákat, akik önként nem álltak át az új krími vezetés mellé, erőszakkal kényszerítették átállásra. Több magas rangú ukrán katonatisztet ejtettek foglyul. A kijevi vezetés a múlt hónap végén úgy döntött, hogy átmenetileg Ukrajna más területeire vezényli az esküjükhöz hű maradt ukrán katonákat a Krímből.
Hétfőn a Krímben egy orosz katona agyonlőtt egy elutazni készülő ukrán tisztet.
