Magyar és Vitézy tájékoztatója: „Vége van” az autópálya-szerződésnek, feljelentéseket is tesznek

A kormány tájékoztatója, így a közvetítésünk is a végéhez ért, köszönjük, hogy velünk tartottak!

Vitézy Dávid megerősítette, hogy a kormány döntése alapján a támogatásokkal szabálytalanul elszámoló sportszervezetek vezetőit a jövőben teljesen kizárhatják a sportvezetői tisztségek betöltéséből, politikai összeférhetetlenségüktől függetlenül.

A miniszterelnök etz követően tisztázta, hogy az autópálya-koncessziós szerződéscsomag miatt ismeretlen tettes ellen tesznek feljelentést, ami az állami döntéshozókat és a kedvezményezett magánszereplőket egyaránt érintheti.

Egy felvetésre válaszolva Vitézy Dávid rámutatott, hogy

az Európai Bizottság nemhogy ellenezné, hanem éppen elvárja a vagyonnyilatkozatok hatósági ellenőrzését.

Az uniós források folyósításának is feltétele, hogy a hatóságok a közeli hozzátartozók vagyonnyilatkozatait és a bankszámlaadatokat is ellenőrizhessék.

A kabinet folyamatosan egyeztet a fővárossal és más önkormányzatokkal a finanszírozási rendszer átalakításáról. Ugyanakkor Magyar megjegyezte, hogy szerinte a csődhírek dacára a főváros 30-40%-kal többet költ személyi kifizetésekre, mint korábban.

Vitézy ezt követően közölte: Karácsony Gergely főpolgármesterrel és csapatával tárgyaltak a főváros pénzügyi helyzetéről.

Bár a nehéz likviditási helyzet nem vitás, a hiány valós mértékéről eltérnek a számítások, ezért szakértői egyeztetések folynak.

A miniszterelnök közölte: a kormány vizsgálja az árrésstop kivezetését vagy átalakítását, mivel az komoly károkat okoz a magyar agrártermelőknek és tejtermelőknek. Az infláció csökkenése miatt a kivezetés már nem járna jelentős bolti áremelkedéssel.

Egyúttal bejelentette, hogy a kereskedelmi és iparkamara mellett a kormány végzi az agrárkamara és az orvosi kamara átvilágítását, illetve működésük átalakítását is.

A miniszterelnök megerősítette, hogy az Országgyűlés illetékes bizottságának támogató szavazása után aláírta a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat új vezetőjének, Szlovák Attilának a felterjesztését.

Magyar Péter azt is elmondta, hogy

a választások után újraindultak a tárgyalások a Norvég Alapról.

A mintegy 100 millió eurós éves forrásból a kormány kérésére és az aszályhelyzetre való tekintettel a tervezettnél több pénzt fordítanának vízügyi és zöldberuházásokra.

Vitézy Dávid újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy semmilyen jogszerű indokot nem látni arra, miért maradtak ki a koncessziós tételek a költségvetésből. A Pénzügyminisztérium jelenleg is vizsgálja, hogy a költségvetés ilyen módon történő tervezése megtestesít-e bűncselekményt.

A tárcavezető közölte azt is, hogy az előző kormány a költségvetés kozmetikázása és a szebb hiányszámok bemutatása érdekében egyszerűen kihagyta a második féléves büdzsé tervezéséből a saját maguk által kötött autópálya-koncesszió kötelező havidíjait.

Vitézy beszélt arról is, hogy a Közlekedési és Beruházási Minisztérium társadalmi, műszaki és gazdasági szempontból átvilágítja a tervezett autópálya-fejlesztéseket, mivel az elmúlt években elhanyagolták a főutak fenntartását, és a költségvetés teherbíró képessége szerint kell rangsorolni a beruházásokat.

A miniszter továbbá jelentette, hogy a kormány idén év végétől szeretné megszüntetni az autópálya-koncessziós szerződést.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ha a magáncég nem működik együtt, elhúzódó, többéves nemzetközi választottbírósági pereskedés jöhet, mivel a szerződés kikötötte ezt a jogi fórumot.

A Telex kérdésére Vitézy Dávid kijelentette, hogy a koncesszió megszüntetése után a Magyar Közút veszi vissza az autópályák üzemeltetését és fenntartását, visszavéve a mérnökségi telepeket, az eszközöket és a korábban kiszervezett 900 dolgozót.

Újságírói kérdésre Magyar Péter tisztázta, hogy a családi pótlék emelése a 2027-es költségvetésben fog megjelenni. Az azonnali emelés akadályaként az államháztartás kifosztott helyzetét és a milliárdos túlárazott szerződéseket jelölte meg.

Magyar Péter bejelentette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés ügyében a kormány nem is egy büntetőfeljelentést tesz, és reméli, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzéséért felelős hatóságok is aktívan fellépnek majd a száz- és ezermilliárdos károk miatt.

A miniszterelnök egyúttal felszólította Mészáros Lőrincet és köreit, hogy ne merjék megakadályozni az autópálya-hálózat üzemeltetésének gyors állami átvételét, és emlékeztetett, hogy

a büntetőeljárások során enyhítő körülmény az okozott kár önkéntes megtérítése.

Az eredeti szerződéssel a Magyar Közút teljes autópálya-üzemeltetési üzletágát átadták a koncesszornak: 900 dolgozót, 18 mérnökséget és a teljes gépparkot, ami megnehezíti a feladatok azonnali állami visszavételét.

A kormány a fentiek értelmében ezért a jogszerűtlen és túlárazott autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről döntött. Vitézy Dávid közölte, hogy még a mai napon hivatalosan tájékoztatja a koncesszort a kabinet elhatározásáról.

Nem tartjuk fent tovább ezt az állapotot azt az állapotot, hogy a magyar emberek munkájából évtizedeken át a fideszes bukott pártelit és oligarchák körét gazdagítsuk,

jelentette ki Magyar Péter.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy az MKIF az elmúlt három évben 95,7 milliárd forint adózott eredményt termelt, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak, miközben érdemi új autópálya-építési munkálatokat még nem is végeztek.

A Deloitte által validált pénzügyi modell szerint a teljes futamidő alatt 3633 milliárd forint tiszta profit kerülne a tulajdonosokhoz, köztük Mészáros Lőrinchez.

2027-ben ez naponta nettó 995 millió, azaz óránként 41,4 millió forintos állami kifizetést jelentene.

Az M6-os autópálya-koncessziós opció lehívásának megtagadásával és az eddigi üzemeltető megbízásával a kormány 11 év alatt 105 milliárd forintot, a teljes időszakra vetítve pedig mintegy 300 milliárd forintot spórolt meg az államháztartásnak,

jelentette ki Vitézy. Hozzátette, a 2021-es kiinduló hatástanulmányban még 13 900 milliárd forintra becsülték a 35 éves koncessziót, amely a módosítások és opciók következtében mára 25 900 milliárd forintra drágult.

Ismertette a Magyar Közút elemzését is, amely szerint az állami vállalat 53 százalékkal olcsóbban tudná üzemeltetni és 61 százalékkal olcsóbban tudná elvégezni a nagy karbantartásokat az MKIF-hez képest, vagyis a magáncég több mint dupla áron dolgozik.

A minisztérium számításai szerint az M4-es autópálya Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti szakasza az elmúlt évek piaci árain számolva is 450 milliárd forintba kerülne, ám az MKIF koncessziós szerződésében ez a tétel 680 milliárd forinton szerepel.

Ugyanazt az A kategóriás burkolatfenntartási szintet a régi koncesszor 44 milliárd forintért látta el 11 évre, míg az új MKIF koncesszió ezt 1409 milliárd forintért végezte volna, ami óriási túlárazás.

Vitézy ezen felül bemutatta a 2022-es alapszerződés azon pontját, amely rögzíti, hogy az MKIF opciós átvételi jogot szerzett az összes lejáró magyar autópálya-szakaszra (M5, M6, M8) egészen 2057-ig.

Ezt az opciót hívta le Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója Lázár János döntése alapján.

Vitézy bemutatta a Rogán által aláírt dokumentumot, amely szerint a nyilatkozatot kizárólag a koncessziós társaság javára tették meg, harmadik személyek számára nem adható át, nem idézhető és semmilyen formában nem hozható nyilvánosságra.

Miután az állam lemondott a felmondási jogáról, az OTP, az MBH és a részben állami MFB végül megkötötték a hitelszerződést a koncessziós magáncéggel, ami lehetővé tette a munkálatok elindítását az M1-esen.

Miközben a koncessziós beruházások hitelhiány miatt el sem indultak, a magyar állam havonta fixen 20-25 milliárd forintot utalt a magáncégnek, ami tízszerese annak az összegnek, amiből a Magyar Közút korábban az autópályákat üzemeltette – mondta el Vitézy.

Miután a bankok az uniós jogsértési kockázatok miatt nem akartak hitelt adni Mészároséknak, a kormány segítségképpen lépett közbe:

Rogán Antal 2024-ben aláírta az állam lemondását a kötelezettségszegési eljárás miatti törvényes felmondási jogáról.

Vitézy Dávid ismertette, hogy a koncessziós autólízinget Mészáros Lőrinc autókereskedése biztosítja, míg a kommunikációért Várkonyi Andrea ügynöksége, a Whitedog Media felel.

Magyar rámutatott, hogy a koncesszió révén a magáncég 35 évre teljesen kiszervezte magának az autópálya-piacot, ahol az állami beszerzésekkel szemben semmiféle verseny nincs, így a saját alvállalkozóik további százmilliárdokat kereshetnek rajta.

Vitézy szerint a szerződő felek pontosan tudták, hogy megszegik az uniós jogot, ezért már a 2022-es eredeti szerződésben részletesen kikötötték, mi a teendő és hogyan kell elszámolni, ha az Európai Bizottság eljárása nyomán semmissé nyilvánítják a megállapodást.

Egyetlen szerződésmódosítással, verseny és közbeszerzés nélkül, Rogán Antal aláírásával összesen 8000 milliárd forinttal emelték meg az autópálya-koncessziós szerződés értékét a magánpartner javára.

Magyar Péter elárulta, hogy az autópálya-koncessziós szerződés értékének növekedését bemutató ábra valójában az Állami Számvevőszéktől származik, amely szerinte a választások után vált sokkal bátrabbá. Az ÁSZ-vizsgálat tényét Vitézy is megerősítette.

A közlekedési miniszter elmondta, hogy a koncessziós magánpartner közbeszerzés nélkül adhatja tovább a kivitelezési és beszállítói munkákat a hozzá köthető cégeknek. Megnevezte a V-Hídat, a Duna Aszfaltot, valamint a gánti Dolomit Kft.-t mint ismert beszállítókat. Ez utóbbival kapcsolatban a kormányfő kiemelte, hogy az Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek a cége, amely az M1-es bővítéséhez szállítja a követ.

Vitézy Dávid rámutatott a szerződésmódosítás abszurditására: az állam arra hivatkozott, hogy

nincs forrása új közbeszerzési eljárás kiírására az M1-es bővítésére, ezért inkább több mint 1000 milliárd forinttal megemelte az MKIF koncessziós szerződését.

Míg a 2022-es alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, addig az utólagos módosítások (beleértve a jövőbeli opciókat is) ezt az összeget mintegy 25 900 milliárd forintra duzzasztották fel.

Magyar Péter megerősítette, hogy az autópálya-koncessziós szerződés módosításaival és a kamuköltségek elszámolásával a korábbi kormányközeli döntéshozók több ezermilliárd forintot – a magyar egészségügy éves költségvetésénél is nagyobb összeget – akartak kivonni az államkasszából.

Az M1-es autópálya M0 és Bicske közötti szakaszának háromsávosítását utólag, verseny és árkontroll nélkül emelték be a koncessziós szerződésbe, holott az eredeti tender szerint ezt az államnak kellett volna építenie.

Vitézy Dávid elmondta, hogy az M1-esen jelenleg is épül az M100-as út elválási csomópontja, miközben magát az M100-as gyorsforgalmi út beruházását Lázár János már 2022-ben leállította, így a csomópontnak nincs folytatása.

A koncessziós magáncégnek megítélt beruházási többletköltség-kompenzáció mértéke több éven keresztül összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével – hangzott el.

Vitézy Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy

a 2023-as háborús inflációra hivatkozva a teljes, 35 éves futamidőre megemelték a koncessziós díjat az MKIF javára, ahelyett, hogy felmondták volna a láthatóan rossz és fenntarthatatlan szerződést.

A közbeszerzési szabályok és az uniós irányelvek megkerülésével vagy megsértésével módosított szerződések a törvény erejénél fogva semmisek, így a kormány szerint az autópálya-koncessziós szerződés sem tartható fenn jogszerűen – hangsúlyozta.

A háborús költségnövekményekre hivatkozó kormányrendelet alapján számos állami építési beruházásnál – például a Duna Aszfaltnak és másoknak – számlák és érdemi igazolások nélkül, puszta bemondásra fizettek ki plusz milliárdokat.

Vitézy bemutatta a kettes számú szerződésmódosítás adatait is: az állam elismerte, hogy a koncesszor kamatköltségei 37 százalékkal, az elvárt önerő összege pedig 360 százalékkal növekedett. Emellett a beruházási munkák tekintetében is 34 százalékos költségnövekedést könyveltek el.

A 2023. decemberi második szerződésmódosítás bevezette a beruházási többletköltség-kompenzációt, amely lehetővé tette a koncesszor számára, hogy előre nem látható okokra hivatkozva többet számlázzon, mint ami az eredeti ajánlatában szerepelt.

A többletköltségek kifizetését az állam egy veszélyhelyzeti kormányrendelettel tette lehetővé, amely a szomszédban zajló háború elhúzódó gazdasági következményeit nevezte meg előre nem látható külső oknak. Vitézy szerint ez ellentétes az uniós közbeszerzési joggal.